10816. lajstromszámú szabadalom • Úszó gát mint vizierőművi elektromos telep

Ha a gát zárva van, akkor a kötél majd­nem egészen föl van göngyölítve és a tor­lasztott víz és vízáramlat által előidézett nyomás egy részét is viseli. Ha pedig a gát megnyitandó, a dobot szabaddá tesszük és a kötél a fönt megne­vezett nyomás következtében a dobról le­göngyölődvén, a- gát körülbelül a vízáramlat irányába helyezkedik és a hajók akadályta­lanul keresztül mehetnek. A gát zárása a kötélnek a dobra való felgöngyölítése által (elektromos erő vagy komprimált levegő segélyével) eszközölhető. A 9. ábrában egyszersmind a fölfüggesz­tési pontnak a gát középvonalába való át­helyezését mutatja, melynél s kötél g villá­ban végződik és a gát nyitásakor fölső ré­szével a t villaágak közé helyezkedik. Ezen úszógátak létező hídpillérekhez is alkalmazhatók (10., 11., 12. ábra). A gát által létesített /t torlasztási magas­ság az által szabályozható, hogy a gátba vizet vezetünk vagy kibocsátunk, mi által az többé vagy kevésbbé a vízbe merül, továbbá R szabályozólap (7. ábra) segélyével is, mely­lyel a gát keresztmetszete változtatható. Télen-nyáron elektromos áram fejlesztése czéljából üzemben tartható erőművi gátak a következőkben vannak ismertetve: Ha a víz átbocsátása czéljából tetszés szerinti keresztmetszetű csatornákkal bíró gátlemezeket úgy készítjük, hogy azok egy zárt szekrényt képezvén, egy belső vizet át nem bocsátó területében a dinamógép (gép­tér stb.) van elhelyezve és egyszersmind egy a vizet és levegőt váltakozva bebocsátó tér­rel («' vízkamra) is bír, akkor ezen szerke­zet a folyó tetszés szerinti mélységéig, sőt a fenekéig is lesülyeszthető és pedig a nél­kül, hogy a belsejében elhelyezett gép üzeme megszakíttatnék vagy a torlasztási viszonyok lényegesen megváltoznának. A gát csatornájában elhelyezett hajtókerék forgása a vízmentesített térben levő dinamó­gépre való átvitele és a fejlesztett elektro­mos áram a parthoz való elvezetése tetszés szerinti módon történhetik. Ha a belépőnyílással ellátott szekrény teteje domborúalakú és előrészén egy rézsú­tosan álló rostéllyal látjuk el (7. ábra), ak­kor az előzetesen megfelelő vízmennyiséggel megterhelt szekrény az úszó jégtáblák nyo­mása alatt lesíilyed és távozásuk után ere­deti helyzetébe fölszökken. Miután a szekrény annyi vízzel is meg­terhelhető, hogy az a folyó fenekéig is sü­lyed, e lökés gyöngítése czéljából alsó ré­szén lökhárítókkal van ellátva, melyek azt egyszersmind a földtől bizonyos távolságra tartják, úgy hogy magas vízállásnál a ho mokba vagy iszapba való sülyedését meg akadályozzák. A lesülyesztett gát fölemeltetése úgy tör­ténik, hogy komprimált levegő segélyével a vízkamrában levő vizet kiszorítjuk. A komprimált levegő vagy a gátban el helyezett l légkamrában van vagy pedig Í feneken nyugvó tömlőn keresztül a partról hozzávezetjük. Mindkét esetben a gát siilyesztése és emel­tetése külön kábelvezeték segélyével a part­ról történhetik, t. i. elektromos erővel a meg­felelő szelepeket ismert mód szerint nyitjuk vagy zárjuk. A sülyeszthető gátelemek egy megfelelő hosszú lemez segélyével egy összefüggő testté köthetők össze és az egyes elemek megfelelő összekötő nyílásokkal vannak el­látva, úgy hogy a fölügyelő az összes gát­elemeken keresztül mehet. Miután a gát munkaképessége a víz­mennyiségtől és a megengedhető torlasztási magasságtól, illetőleg a torlasztási széles­ségtől függ, méreteit úgy választjuk, hogy csekély vízállásnál a folyó fenekére sülyed és a folyó összes vízmennyisége bizonyos sebességgel a gát csatornáján keresztül folyik. Magas vízállásnál a folyóvíz a szükséges sebességgel rendelkezvén, a víz torlasztása fölösleges s a gátelemek egymásközti ösz­szeköttetése megszakítható, úgy hogy az elemek külön-külön testet képeznek, esetleg az egyes elemek csekély mélységre siilyeszt­hetők. Télen jégmenetkor a le nem sülyeszthető gátelemeket vagy a vízáram irányában nyit-

Next

/
Thumbnails
Contents