10815. lajstromszámú szabadalom • Újítások rotácziós gépeken

139 rúdnak a 134 retesszel való kapcsoló­dása az említett rúdnak rendkívül gyors mozgása daczára lökéssel és az alkatrészek megsérülésével nem jár és liogy a határ­falat sokkal gyorsabban mozgathatjuk, mint a mekkora a dugattyú sebessége és így a határfal teljes hatásos állásában megmarad­hat kevéssel azon ideig, a midőn a dugattyú­fej elérte a határfalnak mozgási síkját. Az ide-oda járó 139 rúd mozgása jóval nagyobb, mint a mennyire ez a 118 korong lengő mozgásának előidézésére szükséges volna és nem szükséges, hogy az a 134 megakasztó alá nyúljon, mi által a sérülésnek elejét vehetjük; a 136 hüvely ekkor arra szolgál, hogy a rúdnak kampós végét hordja, míg a rúd viszont a hüvely végét tartja. Ezen 139 rúd a gépnek oly mozgó része által hozatik ide-oda járó mozgásába, mely lehe­tővé teszi a határfal visszahúzatási idejének módosítását; megjegyzendő, hogy midőn a dugattyú, pl. a 11. ábrában föltüntetett állásából indul ki balfelé, a határfalat más időpontban kell visszahúzni a dugattyúfej átbocsájtása czéljából, mint ha a dugattyúk ugyanazon állásból kiindulva jobbfelé forog­nak. A 139 rúd ide oda járó mozgása mó­dosítható és ezen czélból alkalmazzuk a következőkben leírandó vezénymúvet. Az 1 főtengelyre a 145 146 excenterek vannak szerelve (4. ábra), melyeknek pánt­jaival összekötött 147 148 excenterrúdak a 149 kulisszának szembenfekvő végeivel van­nak összekötve (1. ábra). A 139 rúd a 150 emeltyűnek fölső végére forgathatóan van erősítve, mely utóbbinak alsó vége a gép­ágy 152 részének 151 csapja körül forgat­ható ; az emeltyű egy közbenső pontján a 149 kulisszába nyúló 153 tömbbel van el­látva, mely ez által a kulisszának lengő mozgását a 139 ide-oda járó rúddal közli. A 149 kulissza egyik oldalán a 154 ken­gyellel van ellátva, mely a kulisszának két oldalát átfogja és melyhez a 155 kar van forgathatóan erősítve. Ez viszont a 156 forgattyúnak alsó végére van forgathatóan kötve, mely forgattyúnak fölső vége a 157 tengelyre van szerelve. A 156 forgattyúnak alsó vége a 158 tengely által a 155 karral van összekötve, mely tengelyre a gépnek másik oldalán a 156 karnak^ megfelelő 159 kar van erősítve, úgy hogy a 156 kar a 155 és 159 karoknak egyjdejű lendítésére szol­gál. A lengő 157 tengely a fölfelé nyúló 160 forgattyúval van ellátva, mely a 161 rúdnak egyik vége körül forgatható, míg annak másik vége a 103 reverzáló emeltyű­vel van összekötve, úgy hogy a reverzáló emeltyűnek mozgása által a gépnek két oldalán levő 149 kulisszák egyidejűleg sü­lyesztetnek vagy megemeltetnek. A 3. áb­rában föltüntetett állásnál a 153 tömb a 147 excenterrúddal egy vonalban van, tehát oly állásban, melyben a 145 excenternek mozgása a 139 lökőrúddal közöltetik. Ha a gépet reverzáljuk, a 149 kulisszát megemel­jük, a mikor is a 153 tömJT az alsó 138 excenterrúddal jut egy vonalba, mely utóbbi működteti ekkor a 139 lökőrúdat, míg a másik 145 excenter a 139 rúdra hatást nem gyakorol. Ha a 149 kulisszát felényire emel­jük meg, akkor az a 153 tömb körül egy­szerűen leng és a 139 rúd nyugalomban marad. Ezen szerkezet segélyével elérjük azt, hogy a határfal gyorsabban vagy las­sabban húzatik vissza a dugattyúfej moz­gásához képest annak megfelelően, hogv a gép az egyik vagy másik forgási irányban megfelelően indíttatott-e el. A 145 146 excenterek a 139 rúdnak löketéhez képest oly elrendezésűek, hogy azok gyors mozgása akkor kezdCdik, midőn a 139 rúdnak 140 kampója a 134 megakasz­tóval szembe jő, úgy hogy az excenterek­nek teljes mozgása azon pillanatban közöl­tetik a határfallal, melyben annak vissza­mozgása kell hogy megkezdődjék. Látható tehát, hogy nemcsak a gép két oldalán lévő be- és kibocsátó szelepek ho­zatnak egy és ugyanazon reverzáló szerke­zet által alkalmas állásukba, hanem hogy mindkét határfalnak visszahúzatási ideje is hasonlóan módosítható a dugattyúfejek mozgásának megfelelően és a be- és kibo­csátó szelepek váltakozó állásaival össz­hangban. A 11 dugattyúkorongok mindegyike csak egy dugattyúfejjel van ellátva, de a gép két oldalán lévő dugattyúk egymáshoz

Next

/
Thumbnails
Contents