10812. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz fejlesztő
Megjelent 1SÍ)8. évi márczius hó 21-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10812. szám. II/©- OSZTÁLY. Acetylengáz-fejlesztő. BORCHARDT EMIL GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 11-ike. Jelen találmány tárgya olyan acetylengázfejlesztő, mellyel egyenletes s nyugodt gázfejlődést hozhatunk létre. Ezen gázfejlesztésre nézve jellemző, hogy a calciumcarbidot egymás fölötti rétegekben helyezzük el, az egyes rétegek közti terek pedig a fejlődött gáz számára szolgálnak. Ha az ily módon képezett gázfejlesztő oszlopot vízbe mártjuk, a víz előbb a legalsó calciumcarbid réteget nedvesíti meg; mielőtt azonban a második carbidréteghez juthatna, a két réteg közti téren kell áthaladnia, úgy hogy az első carbidréteg hosszabb ideig lévén a víz hatásának kitéve, jobban kihasználtatik, sőt ha az oszlopban a fejlődött gáz nyomása nagy, a vizet vissza is "szoríthatja s így a már megnedvesített fölső carbidrétegeket a működésből kivonva, a túlságos gázfejlődést megszünteti. Mivel a carbidrétegek közti terek nagysága változtatható, a gázfejlődés gyorsaságát megfelelő mértékben szabályozhatjuk. Ezen acetylengáz-fejlesztőnek másik jellemző sajátsága, hogy a carbidoszlopot egy harang veszi körül, mely a fölül elágazó tulajdonképeni gázvezető csövön kívül egy másik, a harang alsó részébe torkoló cső segélyével köttetik össze a gáztartállyal. Ezen utóbbi vezeték biztosító cső gyanánt szolgál, a mennyiben a harangban utólag fejlődött gázt, ha ez a nyomás folytán egészen a harang első csőtorkolatáig jutott, a gáztartályba vezeti s igy a gáznak a harang alsó szélén a szabadba való távozását meggátolja. A mellékélt rajzban: 1. ábra az acetylengázfejlesztő készülék összelrendezése részben metszetben, 2. ábra hosszmetszet a calciumcarbidoszlopon keresztül. A calciumcarbid fölvételére, a megtöltés czéljából levehető a1 födővel ellátott, köröskörül átlyukgatott falú pl. drótgazébői készült kis a tartányok szolgálnak (2. ábra), melyek egymás fölé rakva egy oszlopot képeznek oly módon, hogy az a tartányok a2 csőlábai két-két szomszédos tartány között bizonyos légréteget szabadon hagynak, továbbá olyként, hogy azok a tartányok vezetése czéljából egymáshoz közelíthetők vagy távolíthatók, mi közben az a1 födőnek as csapjaival a tartányok egymás közt való összeköttetését eszközlik. Ha ezen oszlop fölé egy harangot borítunk s az egészet vízkádba állítva, a gázképződést megindítjuk, akkor a víz az oszlopban a gázfogyasztás arányában fölemelkedik és ennek következtében a további
