10795. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárvázakon

igen erősen főlhevítteték, úgy hogy a váz a forrasztásnál az egyes részek egyenlőtlen kiterjedése folytán elgörbült vagy megvetemedett. A vázat ennélfogva forrasztás után ki kellett egyenesíteni és a váznak egyes részeit a helyes állásba hozni, mi által a csőrészek összeköttetési pontjai és végei túlságosan igénybe vétettek. Az összeköttetési pontok forrasztása után a fölösleges forrasz-fémet kézzel kell reszelni, a mi nem csak a váz előállítási költségeit növeli, hanem a szilárdságot is károsan befolyásolja, mivel a reszelési munka a vázcsövet épen lényeges pontjain gyöngíti. A mellékelt rajzban föltüntett kerékpárváz, mely a jelen találmány tárgyát képező újításokkal van fölszerelve és mely az imént említett hátrányokkal nem bír, a szokásos csőalakú a részekből áll, melyen a c összekötő szerkezet által a b (összeköttetési) részekkel vannak összekötve, mely szerkezet a vázrészeket biztosan összetartja, úgy hogy azoknak kölcsönös eltolódása ki van zárva. A b rész az oldalas külső csavarmenetekkel bíró b1

toldattal, az a csőrész pedig mindkét végén szintén csavarmenetekkel van ellátva. A a és b részeket a d hüvely köti össze, melynek két végén elrendezett csavarmenete az összeköttendő részeknek csavarmeneteire van kapcsolva. Ezen csavarmenetek előnyösen különböző menetmagasságúak vagy különböző (jobb vagy bal) irányúak, úgy hogy a hüvelynek az egyik irányban való forgatása által az összekötött a és b részek összehúzatnak, illetve a visszaforgatásnál fölbonTátnak. Hogy a tartó- és csőrészek összekötésénél azoknak kölcsönös-eltolódását megakadályozzuk, az egyik résznek vége, mint pl. a mellékelt rajzban, a b tartórésznek b1

toldata az e bevágással vagy mélyítéssel, a másik rész pedig (a jelen esetben az a csőrész) az f kiszögeléssel vagy toldattal van ellátva, mely az említett e mélyítésbe nyúl. A leírt újítások a.váznak minden typusa éa nagysága számára pontos és normális méretű csőrészek előállítását teszik lehetővé. úgy hogy az egyes csőrészek (ugyanazon typusnál és méretnél) egymással Kicserélhetők. Ez azon további előnnyel jár, hogy a váz gyakorlatlan vagy már kevés gyakorlat után nagy ügyességre tett szert, munkások által is összeállítatható, mi által az előállítási költségek tetemesen csökkentetnek. Mivel pedig a részek összeköttetése forrasztás nélkül történik, úgy azok teljes vastagságukban megmaradnak és nem gyöngíttetnek az összeköttetési pontokon. A vázrészeknek forrasztás és reszelésáltal okozott gyöngítése a gyárakban nem kerülhető el, mivel az különböző mérvű és nem határozható meg előzetesen. Ezen gyöngítés csak a kész kerékpár alkalmazásakor vagy pedig a végpróbánál észlelhető, a mikor már az összes részek a vázra vannak erősítve. Természetes, hogy az összekötő rész b1 toldatának és az a csőnek érintkező végein elrendezett mélyítések, illetve kiszögelések, melyek az összeköttetésnél egymással kapcsolódnak, különféle alakúak lehetnek, a mint az az 5. és 6. ábrákban bemutatott példákból látható. Természetes továbbá az is, hogy ezen újítások oly vázaknál is alkalmazhatók, melj'eknek hosszabb keretrészei nem csövesek, hanem tömörek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Több fölbontható részből (b tartórészekből és a vázrészekből) összeállított kerékpárváz, jellemezve az által, hogy ezen részek érintkező végeiken külső csavarmenetekkel vannak ellátva és egy belső csavarmenetekkel bíró, az említett részek végeire ráülő d hüvely által vannak összekötve, a hol is az összekötendő részeknek említett csavarmenetei különböző menetmagasságúak vagy irányúak, úgy hogy a hüvelynek az egyik irányban való forgatása által a részek összeköthetők, illetve annak a másik irányban való forgatása által fölbonthatók. 2, Az 1. alatt jellemzett kerékpárváznál,