10795. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárvázakon

igen erősen főlhevítteték, úgy hogy a váz a forrasztásnál az egyes részek egyenlőtlen kiterjedése folytán elgörbült vagy megvete­medett. A vázat ennélfogva forrasztás után ki kellett egyenesíteni és a váznak egyes részeit a helyes állásba hozni, mi által a csőrészek összeköttetési pontjai és végei túlságosan igénybe vétettek. Az összekötte­tési pontok forrasztása után a fölösleges forrasz-fémet kézzel kell reszelni, a mi nem csak a váz előállítási költségeit növeli, hanem a szilárdságot is károsan befolyá­solja, mivel a reszelési munka a vázcsövet épen lényeges pontjain gyöngíti. A mellékelt rajzban föltüntett kerékpárváz, mely a jelen találmány tárgyát képező újí­tásokkal van fölszerelve és mely az imént említett hátrányokkal nem bír, a szokásos csőalakú a részekből áll, melyen a c össze­kötő szerkezet által a b (összeköttetési) részekkel vannak összekötve, mely szerke­zet a vázrészeket biztosan összetartja, úgy hogy azoknak kölcsönös eltolódása ki van zárva. A b rész az oldalas külső csavarmenetek­kel bíró b1 toldattal, az a csőrész pedig mindkét végén szintén csavarmenetekkel van ellátva. A a és b részeket a d hüvely köti össze, melynek két végén elrendezett csavarme­nete az összeköttendő részeknek csavarme­neteire van kapcsolva. Ezen csavarmenetek előnyösen különböző menetmagasságúak vagy különböző (jobb vagy bal) irányúak, úgy hogy a hüvelynek az egyik irányban való forgatása által az összekötött a és b részek összehúzatnak, illetve a visszaforgatásnál fölbonTátnak. Hogy a tartó- és csőrészek összekötésénél azok­nak kölcsönös-eltolódását megakadályozzuk, az egyik résznek vége, mint pl. a mellékelt rajzban, a b tartórésznek b1 toldata az e bevágással vagy mélyítéssel, a másik rész pedig (a jelen esetben az a csőrész) az f kiszögeléssel vagy toldattal van ellátva, mely az említett e mélyítésbe nyúl. A leírt újítások a.váznak minden typusa éa nagysága számára pontos és normális méretű csőrészek előállítását teszik lehe­tővé. úgy hogy az egyes csőrészek (ugyan­azon typusnál és méretnél) egymással Ki­cserélhetők. Ez azon további előnnyel jár, hogy a váz gyakorlatlan vagy már kevés gyakorlat után nagy ügyességre tett szert, munkások által is összeállítatható, mi által az előállítási költségek tetemesen csökken­tetnek. Mivel pedig a részek összeköttetése for­rasztás nélkül történik, úgy azok teljes vas­tagságukban megmaradnak és nem gyön­gíttetnek az összeköttetési pontokon. A vázrészeknek forrasztás és reszelés­által okozott gyöngítése a gyárakban nem kerülhető el, mivel az különböző mérvű és nem határozható meg előzetesen. Ezen gyöngítés csak a kész kerékpár alkalmazásakor vagy pedig a végpróbánál észlelhető, a mikor már az összes részek a vázra vannak erősítve. Természetes, hogy az összekötő rész b1 toldatának és az a csőnek érintkező végein elrendezett mélyítések, illetve kiszögelések, melyek az összeköttetésnél egymással kap­csolódnak, különféle alakúak lehetnek, a mint az az 5. és 6. ábrákban bemutatott példák­ból látható. Természetes továbbá az is, hogy ezen újítások oly vázaknál is alkalmazhatók, melj'eknek hosszabb keretrészei nem csö­vesek, hanem tömörek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Több fölbontható részből (b tartórészek­ből és a vázrészekből) összeállított kerék­párváz, jellemezve az által, hogy ezen részek érintkező végeiken külső csavar­menetekkel vannak ellátva és egy belső csavarmenetekkel bíró, az említett részek végeire ráülő d hüvely által van­nak összekötve, a hol is az összekö­tendő részeknek említett csavarmenetei különböző menetmagasságúak vagy irá­nyúak, úgy hogy a hüvelynek az egyik irányban való forgatása által a részek összeköthetők, illetve annak a másik irányban való forgatása által fölbont­hatók. 2, Az 1. alatt jellemzett kerékpárváznál,

Next

/
Thumbnails
Contents