10794. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárvázakon
gyongíttetnek. a nélkül, hogy ezen gyöngítést még beható vizsgálatnál is fölfedezhetnők, a mi különösen vékony csövek alkalmazásánál következik be.. Az egyik módozatnak (1—4. ábrák) gyakorlati foganatosításánál az a fő-keretcsövet, a meghatározott hosszaságra levágjuk és az összekötő résznek tartó hüvelyébe beillesztjük. Az összekötő rész, melybe ily csőrész mint pl. a c kormányrúdfej-tartó kivehetően va^iA beerősítve, a cl toldattal bír, melynek ürege a c2 tartó hüvelyt képezi, melybe az a cső vége szorosan beleillik. Ezen r1 toldatnak egyik oldalán a </. r/1 fülek vannak kiképezve, melyek között az összekötő résznek anyaga a rl toldat hosszirányában ki van vágva, vagy vékonyabban van tartva. (4. ábra) Előnyös a cl toldatban az e hosszhasítékot előállítani, mely a d d1 fülek között fekszik, úgy hogy a tartó hüvely alakja a fülek összehúzása által módosítható. A tartó hüvely belső fölulete sima lehet és az ezen esetben ugyancsak simán hagyott, pontosan beleillő csővéget azután az f harántcsapszög által rögzítjük, mely a csőhöz harántirányosan a fülek lyukán keresztüldugatik és szorító hatást idéz elő, úgy hogy a cső állásában rögzíttetik és úgy eltolódás, mint elfordulás ellen is biztosítva van. A részeknek még szilárdabb összekötése czéljából a csapszöget egyik végén oly fejjel láthatjuk el, mely a d d1 fülek egyikének külső föliiletéhez fekszik, míg a csapszögnek másik, csavarmenettel ellátott végére csavaranyát csavarolunk. Ez utóbbi a fülre nyomást gyakorol és így a részeket összehúzza, úgy hogy a tartó hüvelynek belső átmérője kisebb lesz és szorosan hozzáfekszik a beleillesztett csőhöz. Ezen szerkezet előnyös ugyan, de nem föltétlenül szükséges. Az 1—4. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a lyukak akként vannak a fülekben alkalmazva, hogy az /'harántcsapszög az a csőrészt nem érinti. Ha az összekötendő részek csavarmenetekkel vannak ellátva ós egymással össze csavarolva, mint a 3. ábrában, akkor a részek ezen összecsavarolás által hosszirányú eltolódásukban meg vannak gátolva, míg az elfordulást a harántcsapszögnek szorító hatása gátolja meg. Ha ily csavarmeneteket nem alkalmazunk, akkor az összeköttetés szilárdsága természetesen teljesen ezen harántcsapszög szorító képességétől függ. Az 5- 8. ábrákban módosított foganatosítási alak van bemutatva, melyíTél a g csövek és a h összekötő részek az i harántcsapszög által vannak egyesítve, mely a fiileknek szemben fekvő lyukain keresztül jár és a g csőnek g1 mélyítésébe befekszik, úgy hogy a cső állásában szilárdan megtartatik és úgy eltolódás, mint elfordulás ellenében biztosítva van. A h összekötő rész tartó hüvelyének belső föliiletét simán hagyhatjuk (ti. ábra), vagy a csővéggel együtt csavarmenetekkel láthatjuk el (7. ábra). Az egyes részeknek eféle összeköttetésénél a csődarabokon alkalmazott harántirányú g1 mélyítések előre meghatározott távolságokban rendezhetők el, úgy hogy miden váztype számára az összes keret- és összekötő részek tetszőleges számba előre elkészíthetők és kicserélhetők, mivel a legtöbb esetben csak a haráutcsapszöget kell eltávolítanunk a váznak szétszedése czéljából ; a forasztások vagy egyéb megerősítések a keret és összekötő részek egyesítésére mellőztetnek. A mint könnyen belátható, a leírt újítások azon esetekben is alkalmazhatók, melyekben a hosszabb vázrészek nem csövekből, hanem tömör rúdakból állanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerépárváz, jellemezve az által, hogy a c összekötő részek a csöves vagy hoszszabb a keretrészekkel azoknak egy c1 toldatán alkalmazott, sima vagy belső csavarmenetekkel ellátott ca tartó hüvely által vannak fölbonthatóan összekötve, mely utóbbi az a résznek sima vagy csavarmenetes végére rá van illesztve és falával ez utóbbi körül össze van szorítva. 2. Az 1. alatt jellemzett kerékpárváznak egy módosítása, melynél a r összekötő
