10775. lajstromszámú szabadalom • Újítások csöves kazánokon

Megjelent 18t)8. évi márezius lió 15-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10775. szára. Ve/2. OSZTÁLY. Újítások csöves kazánokon. WEIR JAMES MÉRNŐK CATHCART-GLASGOWBAN (SKÓTORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 7-ike. Jelen találmány csöves kazánokon való olyan újításokra vonatkozik, melyeknek segítségével a tüzelőanyag tökéletesebb kihasználása folytán nagyobb munkaképességet érünk el és a kazánok a túlhevítés következtében való megrongálás ellen jobban vannak biztosítva, azonkívül ezen újítások a kazánok megvizsgálását megkönnyítik. A rajzon az 1—8. ábrák a jelen találmány különböző kiviteli formáit mutatják keresztmetszetben. A í). ábra az elülnézet egy részlete. A jelen találmány szerint a csövek alsó végei az alsó vízszintes B hengerekbe erősíttetnek és két vagy több C és D csoportra vannak osztva, melyek közül az első az E tűzhely (rostély) fölött vagy azon téren át, melyen a füstgázok elhaladnak és azután fölfelé van vezetve és a fölső A hengerben megerősítve, mint az 1—5., 7—8. ábrákon látszik, míg a másik D csoportot képező csövek ellenkező irányba vannak görbítve és szintén fölvezettetnek az A hen. gerhez és ott meg vannak erősítve. A csövek ezen elhelyezése folytán a két C és D csőcsoport között olyan teret kapunk, mely elegendő nagy arra, hogy a hatásos G égető kamarát alkossa. Ezen égető kamara falait a csövek és tűzálló agyagból készült téglák képezik, melyek a csövek közti tért határolják. Ezen választó és sugárzó I falak a szűkített M nyíláson át engedik az égési tertermékeket a G égető kamarába belépni, a honnét azok az N kilépőnyíláson távoznak. Az E rostély ugyanazon magasságban vagy valamivel mélyebben van elhelyezve, mint az alsó vízszintes B henger és F ajtón át kapja a tüzelőanyagot. Az E rostélyon fejlődött lángok és gázok a C csoport csövein keresztül és azok egész hosszában szállnak és a hidon át a szűkített M nyíláson keresztül a bő G égető kemenczébe jutnak, a hol forgó vagy hullámos hatás jön létre. Ez által ezen gázoknak, mielőtt G kamarából elillauak, ez utóbbiban elegendő idejük és terük van. hogy a levegővel keveredjenek, mi által a hatásos elégés biztosítva van. A G kamarából kilépve a gázok egy másik híd alá és az N nyíláson át a D csőcsoportba jutnak, a melyben czirkulálnak és azután a H kéménybe szállnak, a mint azt a nyilak mutatják. A 3. és 4. ábrákban a D csőcsoport kissé meg van osztva, hogy egy második égetőkamarát vagy tűzcsatornát képezzen. Ezen berendezésnél a gázok ezen csövek