10753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép rúdvas elvágására

Megjelent I.SihS. c \ i inárczius hó 11-én. MAGY « SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 10758. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és gép rudvas elvágására. J C) H N II U(, Ó G Y A R 0 S E R F U R T B A N. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 22-ike. A rúdVasak elvágására eddig használt készülékek oly módon működtek, hogy a levágandó rudat egy a tuskókra (1. ábra) fektettük és a levágó b kést egyenes irányban mozgattuk a levágandó rúd felé. A b metszőivés mozgása ekkor vagy egyenes vonalban történt, mint az az 1. ábrán van jelezve, vagy pedig körívben, mikor a b kés a d csap körül forgott, ezt a forgást pedig egy r excenter vagy forgattyú létesítette (2. ábra), úgy hogy a b kés « tuskó felé közel egyenes vonalban mozgott, tehát az elvágandó rudat majdnem merőlegesen érte. Ismeretes továbbá, hogy egy központ köriil b metszőkésben több metszőlyukat lehet alkalmazni, úgy hogy egy és ugyanavval a készülékkel különböző átmérőjű rudakat lehet elvágni. Az a metszőlemeznek az összes jelzett ismeretes kiviteli módozatoknál csak egy metszőéle van. mely a levágandó rúd keresztmetszetének megfelelően van alakítva és mely közvetlenül a gyakorolt nyomás által hat, ezért a rudak elvágására (elnyírására) meglehetősen nagy erő szükséges. A találmány tárgya már most egy eljárás és egy gép ezen eljárás kivitelére, melynek segélyével az idomvasak elvágása lényegesen megkönnyíttetik. Az eljárás abban áll, hogy az egyik metszőtag, tehát vagy a metszőlemez vagy a támasztódarab az elvágandó rúddal szemben excentrikusan fordul el és hogy a metszőnyílás oly helyzetű, hogy az a forgólemez forgásközéppontjába vagy közel ebbe esik, vagy hogy a forgáspont az elmetszendő rúd keresztmetszetébe esik. A mozgótag forgatásánál a metszőéleknek egymással szemben foglalt viszonylagos helyzete változik, tehát nemcsak függélyes nyomást gyakorolnak az elmetszendő rudakra, hanem húzásszerű metsző hatást is. A forgórészben fekvő rúd annak forgásában részt vesz. A levágandó rész a levágás közben tengelye körül egy bizonyos szöggel forog, tehát a fix résszel szemben elfordul. Ily esetben a nyíró erőhöz a húzásszerű metszés is hozzájárul, tehát az f metszőkés (3. ábra), mely a levágandó körkeresztmetszetű e rúdra nyomást gyakorol, a nyíl irányban tovább mozog, mi közben a lemetszendő rész is elmozdul és így tengelye körül* tovább mozog. Ez a hatás lényegesen eltér a 4. ábrán láthatótól, mely nevezetesen könyvkötőóllóknál régóta ismeretes és melynél a g kés az elmetszendő h papírlapokra ferde irányban elmozdul ugyan, de mindig egész fölii-