10738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek (üvegtáblák) berámázására és az ezen eljárás szerint előállítható ipartermékek
mi altal az üveg külső oldalán és a fémen leezek képeztetnek, melyek az üvegbe behatolnak és mint a rajzitól N-nél kivehető, minden oldalon fémes összeköttetést létesítenek. Ezen eredmény legjobban elektrolytikus lerakódás útján érhető el, de lehet az öszszeköttetést a közbeigtatott fémcsíkok széleinek mechanikus lehajtása által is foganatosítani. De az utóbbi esetben a fém és az üveg közti hézag nem lesz tökéletesen tömítetten zárva és az elkészített test nem lesz vízáthatlan. Az üvegek közötti hézagokat fémmel is kiönthetnők, mi által ugyan tömítő összeköttetést létesítünk a fémcsíkok és az iivegek szélei között, azonban nem foganatosítható oly könnyen, mint az elektrolytikus eljárás. Ez utóbbinál a körülményekhez képest különböző fém alkalmazható, vörösrézcsíkok a legalkalmasabbak. Az imént említett eljárások mindegyike által ezen fémcsíkok minden összekötési ponton tömítően összeköttetnek és ez által az üvegszélek tömítésétől és az üvegeknek a szélek mentén való ágyazásától eltekintve szilárd és erős keretet szolgáltatnak. A fi. ábrában példaképen föltüntetett, fölülről világító folyosó- és udvartetőzésekre szolgáló foganatosítási alaknál, T az üvegtest, .mely a lefelé nyúló Ü és V prizmatikus bordákkal bír. W a fémcsík, mely ezen esetben az üveg szélének vastagságánál sokkal szélesebb A' pedig annak súlyosabb fémrésze, mely a fémes csapadékkal van borítva, mely itt a fölülről világító ablak fölületén túlnyúl, hogy bordául szolgáljon. Y a fölülről világító üveg alsó fölületén lerakódott fém, mely a tábláknak helyzetükben való megtartására szolgál. A csíkoknak lefelé nyúló végeit fémlerakódás megakadályozása czéljából viasszal is bevonhatjuk és ezen csíkokon nyugszik a kész fémtest. A csíkokat a körülményhez képest tetszőleges számban és vastagságban alkalmazhatjuk. Z Z az üvegtégla szakaszok érintkező szélein elrendezett mélyítések vagy hornyok melyek a csíkok bordáinak befogadására szolgálnak, melyek előnyösen elektrolytikus úton állíttatnak elő, mely esetben ezen csíkok az üvegtéglák fölületén túlnyúlhatnak vagy nem is. Az első esetben egymást átlapoló létzek képeztetnek belőle, mint a megelőző esetben. Zl az üvegszakaszok szélein elrendezett hosszirányú bevágások, melyek az egyes részek összeillesztésekor mintegy hornyot képeznek, ezen esetben a fémcsíknak nem kell az üveglemez fölső fölületén túlnyúlnia, hanem ezzel egy szinten fekhet, úgy hogy midőn az elektrolytikus csapadék képeztetik, az iivegfölület teljesen sima legyen, ha azonban a fémcsíkot mechanikus úton kezeljük, akkor az kissé túlnyúlhat, hogy a képezett borda a hézagot tökéletesen kitöltse és így teljesen sima fölületet képezzen. Az üveglemezt vagy a sima, vagy bordás fölületével fordíthatjuk kifelé. A fölülvilágító üvegtáblák fölső fölületiikön is bordázottak lehetnek, az üvegtéglák között levő fémcsíkok az érintkező téglák fölületén túlnyúlhatnak vagy nem is. Az üvegtéglaosztályok és a keret közötti tömítés megkönnyítése czéljából a hézagokba a fémbordákon és csíkokon kívül egyéb alakú fémet (reszeléket, forgácsot) is betölthetünk, különösen ott. a hol az üveg szélei szabálytalanul vannak dolgozva. Ezen esetben a szabad köz kitöltése is eleetrolyticus úton sokkal gyorsabban foganatosítható. A /' asztal, melyen a keretet készítjük üvegből is állhat, és ha a keret már részben kész. megfordítva egy másik asztalra helyezendő és a túlsó oldalon is kiképezendő, ezután pedig asztal nélkül a fürdőben teljesen elkészíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üvegtégláknak és ezek csoportjainak egy testté való egyesítésére, mely abban áll, hogy az egyes téglákat vagy azok csoportjait széleikkel akként rakjuk egymás mellé, hogy közöttük oly hézag legyen, hogy a közéjük helyezett, kathoda gyanánt szolgáló vezető fémszalagok, előnyösen vörös rézcsíkok beillesztése
