10724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelő anyagok javítására

Hlegjelent 1898. évi márczius hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10724. szám. II/a, OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagok javítására. DE MICHEROUX ALBERT DILLON GBÖF FÖLDBIRTOKOS MARSEILLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 23-ika. Jelen találmány czélja a tüzelőanyagok kéntartalmát lekötni és azokat úgy előkészíteni. hogy elégetésüknél füst és kellemetlen búz ne keletkezzék, több világítógázt szolgáltassanak és így magasabb fűtőképességet nyerjenek. Ezen eljárás szerint minden fajta szén kokszolható. A szén ezen eljárás által továbbá oly gázok fejlesztésére is válik alkalmassá, melyek a fémoxydok redukálását teszik lehetővé. Tapasztalat szerint azon tüzelőanyag a legjobb, mely legkevesebb ként tartalmaz, elégésénél kevesebb füstöt ad, legtöbb meleget szolgáltat, legtöbb világítógázt fejleszt és a kokszolásnái nagy összefüggő darabokat kéj)ez. Mind ezen sajátságokkal bíró tüzelőanyagok azonban nagyon ritkán fordulnak elő. Jelen eljárás szerint minden fajta szénnek az esetleg hiányzó tulajdonságok megadhatók. Az ezen eljáráshoz alkalmazott szerek a következő szempontok szerint vannak összeállítva : A vas-sók lekötik a ként, az ammoniakot és a cyan-vegyűleteket; a vas-sók azonban drágák és savtartalmuak. A vasoxyd ugyanoly hatású és olcsóságánál fogva jelen eljáráshoz alkalmazható. Ha szénhez vasoxydot keverünk, akkor utóbbi annak elégését észrevehetően befolyásolja és egyszersmind a kellemetlen képződését is gyöngíti, de utóbbit, valamint a füstképződést még jobban megakadályozza a magnézium-carbonat vagy dolomit hozzáadása, mely az elégésnél keletkező meleg folytán magnézium-oxyddá változik. Az elégésüknél szagot terjesztő tüzelőanyagok a következők: az anthracitek legnagyobb része, a különböző kőszenek, lignitek, turfa, növények és növényi hulladékok, mi által azok használhatósága korlátozva van. Hogy nagy fűtőképességű, sok gázt szolgáltató és összefüggő kokszot adó égésterményeket nyerjünk, a tüzelőanyagokhoz jelen eljárás szerint oly folyékony vagy szilárd szénhydrogéneket keverünk, melyek a vegytanban a szerves anyagok magas csoportjához tartoznak. ilyenek pl. a zsírsavak, stearin,olajsav és hasonlók vagy ásvány-olajok, az aromatik us csoportban aterpentinek vegyületei, akár savanyú vagy bázil^us jellegűek. Ezeket szilárd vagy pépszerű állapotban keverjük a tüzelőanyaghoz. A fönt jelzett anyagokból képezendő vegyítéket a következő módon állítjuk elő : * Egy nyilt, közvetlen tűz vagy gőz által fűtött kazánba a magasabb csoport szilárd vagy folyékony vegyületeinek 2—18 részét