10691. lajstromszámú szabadalom • Gázautomata
Megjelent 1898. évi márczius lió 3-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10691. szám. VII/b. OSZTÁLY. Gázautomata. LUX FRIGYES GYÁROS R/M LUDWIGSHAFENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 augusztus hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát képező, a pénzt önműködően beszedő gázóra szerkezete, mely a mellékelt rajznak 1., 2. és 3. ábráiban van föltüntetve, a következő készülékeket egyesíti magában : 1. a pénzbeszedő, 2. a kapcsolást és az ellenzárt, 3. az ellenőrző szerkezetet. Az egész szerkezet száraz gázmérővel összeköttetésben van föltüntetve, de természetes, hogy az más rendszereknél is alkalmazható. Az egész készülék fölül van a gázórára illesztve és annak szerkezetét csak lényegtelenül módosítja, a mennyiben a tulajdonképpeni óramű az 1 hajtószerkezettel van ellátva, melynek az a föladata, hogy az automataszerkezetet mindenkor fokozatosan nyugalmi állásába visszavezesse. A pénzbeszedő akként van szerkesztve, hogy a kapcsolószerkezet mozgása csak akkor lehetséges, ha pl. egy 20-filléres pénzdarabot dobunk be. Az 1-, 2- és 10-filléres pénzdarab a fogyasztónak minden előnye nélkül esik a pénztárba. Ennek elérése czéljából az S pénzhasítékkal bíró B szállítóhengert az ürös H hengerrel vesszük körül (5. ábra), mely félig ki vau vágva és ezen kivágott helynek csak végein vezetődik a tömör B hengeren. A K forgattyú segélyével az 5 nyíl (1. ábra) irányában forgatható űrös hengernek belső d átmérője akként van megszabva, hogy az esetleg bedobott 2-filléres darab abba beférhessen. A míg tehát kisebb pénzdarabok jutnak az N bedobási nyíláson át az S hasítékba, mindaddig a forgattyú forgatásánál az űrös hengerfalak ki nem vágott része a tömör henger körül forog, a nélkül, hogy az utóbbit magával menesztené. Ha a J él (5. ábra) annyira forgott, hogy az S hasíték lefelé szabaddá lett, akkor ezen kisebb pénzdarabok egyszerűen a pénztárba esnek, a nélkül, hogy a tulajdonképpeni automatát működésbe hoznák. Ha ellenben egy 20-filléres pénzdarabot dobunk be, melynek átmérője nagyobb tf-nél (5. ábra), akkor a pénzdarab előbb a Jélre fekszik és szemben fekvő élével kiáll, úgy, hogy ha már most a ir forgattyút forgatjuk, akkor az űrös hengernek L fölülete a pénzdarabba ütközik, mi által az űrös és a tömör henger között kapcsolás létesíttetik; ha tehát a forgattyút alulról fölfelé állítjuk, akkor a tömör henger 180°-al forgattatik el. Mihelyt a fölső állás el van érve, a pénzdarab önsúlya következtében a pénztárba esik. mivel annak beszoríttatása megszűnik, mihelyt a forgattyút visszamozgatjuk és mély állásába
