10661. lajstromszámú szabadalom • Újítások folytonos működésű, a kenyér gyártás számára szánt gyúró gépeken
2 -ellencsúcs hordja, mely a szintén mozgatható (Jr harántkengyelre, van fölszerelve; ez által a B tengelyt és az E rácsot tisztítás czéljából könnyen lehet föl- és leszerelni. Az E rács. továbbá az A teknőnek oldalain alkalmazott két d vezetékben elcsúsztatható, úgy hogy a teknőt igen könnyen lehet kiüríteni és kitisztítani. A tészta valamennyi alkatrésze a teknőnek jobboldali végén önműködően jut emebbe (1. ábra) és a megfelelően meggyúrt tészta a teknőnek másik vége felé vitetik. A liszt az F tölcsérben van elhelyezve, mely a vízszintes e lemez által két egyenlőtlen nagyságú kamrára, vau osztva; a fölső aránylag igen nagy F kamrára, melybe a lisztet közvetlenül betöltjiik és a belső sokkal kissebb F1 kamrába, melybe ezen liszt időközönkint hull be a hasítékos f nyílással bíró e lemeznek ide-oda mozgása következtében ; ezen lemez a fix g haránttartók fölött elrendezett vezetékben mozog. A fölső kamrában lévő liszt, mely többé-kevésbbé össze van préselve, a szerint, a mint több vagy kevesebb liszt van az F tölcsérben, időközönkint a belső F1 kamrába hull, mely .soha meg nem telvén, mindig ugyanazon sűrűségű lisztet fog tartalmazni. Az egymással ellenkező irányban forgó két // elosztóhenger ezen lisztet egyenletesen elosztják. Az elosztott lisztmennyiséget a mozgatható hengeres vagy lapos k rúd segélyével szabályozzuk, melyet kívülről mozgatunk és mely az elosztó-hengerek között fonmaradt űrnek kisebb-nagyobb részét szabaddá teszi. Ha a kenyérnek gyártására élesztős tésztát akarunk alkalmazni, úgy az élesztőt az I tölcsérbe tesszük, melynek belső végén az említett két // elosztó-henger az élesztőt az A teknőbe engedi esni. A h1 rúd segélyével, melyet a tölcséren kívül kezelünk, a két henger közötti szabad tért tetszés szerint szabályozhatjuk. Némelykor folyékony élesztőt alkalmazunk, különösen finomabb sütemények, úgynevezett bécsi sütemények gyártásánál. Ezen esetben a folyékony élesztőt csekély magasságú J edénybe tesszük (az 5. ábrában I keresztmetszetben és a 6. ábrában hosszmetszetben föltüntetett részletet), melyben a megfelelő sebességgel forgó k henger van elrendezve. Ezen henger a folyékony élesztőbe merül és a forgás következtébei fölületét teljesen beáztatja. Bizonyos számú az m tengely körül lengő l szedőkés- a /. hengernek támaszkodik és ennek fölületéről az odatapadt folyékony élesztőt leszedi, mely a szedőkről az A teknőbe folyik. Ezen szedőkések számát tetszésszerint változtathatjuk, úgy hogy kisebb-nagyobb élesztőmennyiséget hozhatunk a teknőbe. A vizet bármely módon a K tartályba vezetjük; ezen vizet vagy előzetesen hozzuk a megfelelő hőmérsékletre, vagy azt ezen K tartályban valamely thermosyphon gázlángzó által vagy bármely más módon megmelegítjük; a K tartályból a vizet a háromfuratú L csap segélyével elosztjuk; ezen csapot a kis n forgattyú és a kuliszás q hajtórúd ide oda mozgatja, mely utóbbit a V fogaskerékkel kapcsolodó Z fogaskerék mozgatja; ezen kényszermozgású összeköttetés által a csap az M mérőtartályt vagy a K tartállyal, vagy a t csővel hozza összeköttetésbe, mely utóbbi a vizet az A teknőbe folyatja. Az M mérő tartályt, melynek térfogatát tetszés szerint módosíthatjuk, üvegből vagy bármely más anyagból készíthetjük. Egy légkibocsátó cső a mérő tartálynak könnyű megtöltését engedi meg. A sót az N tartály fogadja be, melynek fenekén a mély csavarvágással bíró v szállítócsavar van elrendezve, mely a tartály végén a csavar menetmagasságának és mozgási sebességének megfelelő sómennyiséget szállít ki. A csavart a sószükséglethez képest tetszőlegesen módosíthatjuk. A szállított só ugyanakkor esik a kis u tartályba, a mikor az L csaptól jővő víz a t csőből befolyik; a só ezen vízben föloldódik és a sós víz az o csőtoldaton keresztül az A teknőnek azon pontjára folyik, melynél a liszt leesik. Ha a használt liszt száraz, fogós, megtörténhetik, hogy a liszt a H hengerek között keresztül hull anélkül, hogy ezek forognának. A szabályozást ekkor már nem
