10626. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő kamrákkal és befalazott csőrendszerrel

Megjelent 18J)8. évi február lió 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 10626. szám, V/e.'S. OSZTÁLY. Gőztúlhevítő. kamrákkal és befalazott csőrendszerrel. GRUBINSKI JÁNOS MÉRNÖK VARSÓBAN. Pótszabadalom a 7811. sz törz^szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1897 szeptember hó 17-ike. Jelen pótszabadalom tárgyát képező gőztúlhevítőt szilárd válaszfalak több kamrára osztják, melyek a fűtőcsövek fölvételére szolgálnak, és ez utóbbiak fölé húzott, valamivel nagyobb átmérőjű csövek útján egymással ismert módon összeköttetésben állanak. Ennek folytán az egyik kamrába vezetett, túlhevítendő gőz, hogy a másik kamrába juthasson, kénytelen vékony rétegekre oszlani és ilyen állapotban a két cső közt maradt gyűrűalakú csatornán, az égés-termékekkel ellentétes irányban áthaladni, minek következtében rövid idő alatt nagy mértékben túlhevíttetik; továbbá bensőleg jól össze is keveredik, miután a túlhevítőben különböző keresztmetszeteken kénytelen áthaladni. A mellékelt rajz a pótszabadalom tárgyát képező gőztúlhevítőt két czélszerű kiviteli alakban mutatja be. Az 1 és 2. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a túlhevítő példaképen három A B és C kamrából áll, melyeken a b tíizcsövek vonúlnak keresztül és egymással ez utóbbiakat körülvevő, és valamivel nagyobb átmérőjű c csövek segélyével állanak összeköttetésben. A. gőztermelőből jövő gőz a bevezető csövön keresztül mindenek előtt A kamrába jut, itt a tüzesövek fölületein rész-1 ben túlhevíttetik és ez után a c csövek számának megfelelően rétegekre oszolva, a c és a magas hőfokú b tüzesövek közti gyűrűalakú csatornákon keresztülvonul, mi közben a b tűzcsövekkel való benső érintkezése következtében nagy mértékben fölhevíttetik. Az égés-termékek b csöveken balról jobbra (1. ábra) vonulnak, míg a gőz az A és B kamrákat összekötő c csöveket jobbról balra járja át, tehát ellenkező irányban, mely körülmény a gőznek gyors túlhevítése szempontjából igen előnyös. A gőz B kamrának külső balvégénei c csövekből kilép és ezen kamrában az 1. ábrán nyilakkal jelzett irányokban lassan visszafelé áramlik, e közben tüzesövek csupasz fölületein még jobban fölmelegedik, bensőleg összekeveredik és a B és C kamrákat összekötő c csövekbe jut. A gőznek B kamrából C kamrába való áthaladása ép úgy az égéstermékek haladási irányával ellenkező irányban megy j végbe, mint annak A kamrából B-be való előbb leírt eljutása és e közben a b tűzeső vek annak további túlhevítését eszközlik. Miután a gőz a C kamrában c csövekből kiáramlott, a fogyasztási helyhez vezető cl csőhöz vivő útjában a tűzcsövek csupasz fölületeivel