10595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek magasabb hőmérsékletnél olvadó fémekkel való bevonására

Mepjeleiit 1898. évi február hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10595. szám. XVI/©. OSZTÁLY. Eljárás fémeknek magasabb hőmérsékletnél olvadó fémekkel való bevonására. DÜNKELSBÜHLER MÓRITZ BANKÁR, WACHWITZ HENRIK MŰVEZETŐ NÜRNBERGBEN ÉS SATTLER LAJOS GYÁRTULAJDONOS SCHOPPERSHOEBAN (NÜRNBERG/M ). A szabadalom bejelentésének napja 1897 szeptember hó 18-ika. Az alumíniumot olyan czélokra, melyékre az csekély fajsúlyánal fogva különösen alkalmas volna, tudvalevőleg azon körül­ménynél fogva alkalmazzák ritkán, mert nem vagyunk képesek azt egyszerű módon tartósan forrasztani, továbbá mert az alu­mínium az időjárási és vegyi behatások ellenében nem bír kellő ellenálló képesség­gel, e czélból az alumíniumot más fémmel kell burkolnunk. Az alumíniumnak, horganynak és ezek ötvözetének, különösen mechanikai úton fém­mel való bevonásánál nagy nehézség mutat­kozik oly szempontból, hogy az illető fém az eddig szokásos módszereknél szükséges fölhevítés következtében sűrűn folyóvá lesz, állományában veszít, azonkívül a fölhevítés­nél képződő oxydréteg miatt a burkoló­fémmel bensőleg nem egyesülhet. Jelen találmány alumíniumnak, a horgany­nak vagy ezek ötvözetének fémmel való tartós bevonását czélozza, mely igen vékony rétegben vihető ki, úgy pl. ífa alumínium csekély fajsúlya nyújtotta előny nem befo­lyásoltatik általa. Az eljárás pl. rézzel való bevonásnál a következő: Egy circa 10 m/m. vastag alumínium­lemeznek két föliiletére egy-egy, körülbelül 0'1 m/m. vékony rézlemezt helyezünk és ezeket izzólemezek között fölhevítjük. Az e közben szintén izzóvá váló rézlemezek az alumíniumlemez föliiletét a lemezeléshez szükséges nyújthatóságig és hőfokra föl­hevítik. Miután a fölhevítésnek ezen módjánál az oxydálódás ki van zárva, ennek következ­tében a három lemeznek hengerlése, illető­leg összesajtolása után a két fém bensőleg egyesülhet a nélkül, hogy az alumínium­lemez lényegesen átmelegedett volna. Az alumínium tehát állománya vagy egyéb tulajdonságai tekintetében semmi káros vál­tozást nem szenved. Mivel pedig egyrészt a réz a fölhevítés következtében lágyabb lesz, ellenben az alumínium, miután át nem melegedhetett, belsejében eredeti keménységét megtartja, következik, hogy egymással a leírt módon összekötött fémek együttesen olykép henge­relhetők ki, hogy mindkét fém egyenletesen fog megnyúlni, vagyis a vékonyabb réz­lemez a vastagabb alumíniumlemez nyúlá­sának arányában nyúlik meg, úgy hogy végre az alumiuiumlemeznek egéfez fölülete

Next

/
Thumbnails
Contents