10591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlósan szőtt kelmék fényének növelésére új hatások elérése czéljából
JJlegjelent 1898. évi február hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 10591. szám. XIV/©. OSZTÁLY. Eljárás átlósan szó'tt kelmék fényének növelésére új hatások elérése czéljából. TRESCA FBÉRES & C, E CZÉG LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 szeptember hó 27-ike Ha két átlósan szőtt kelmét egymásra j fektetünk és azután nyomásnak vetjük alá, \ akkor tudvalevőleg ezen kelmék fényének növelését eredményezzük. Mivel azonban lehetetlen a szövetnek különféle elemeit annak egész terjedelmében tökéletes egyenletességgel és meghatározott föltételek betartásával egymásra fektetni, úgy a kidomborodó részek szükségképen szabálytalanul lapossá nyomatnak és ennek következtében a kelme egyes pontjainak kölcsönzött erősebb fényben egyenletlenségek mutatkoznak, azaz váltakozó fényhatások jönnek létre, melyek a habnak (moirnak) sajátságos vonalait és mintázását az úgynevezett habozott (moiré) kelme hatását idézik elő. Körülbelül 20 évvel ezelőtt a Colcombet Fréres & Cie st.-étiennei czég oly átlósan szőtt kelmét hozott a piaczra, mely egyik oldalán egyenletes fényt mutat, mely a «Moire antique» fényéhez hasonlított, de idomvonalakkal nem bírt és «Moire persane» név alatt jutott a kereskedelembe. Ezen vonalatlan moirt, mely a mondottak után moirnak tulajdonképen nem nevezhető, egészen sajátos eljárás szerint állították elő; ugyanis egy és ugyanazon szövőszéken egymás fölött fekve két teljesen eg_venlő kelmedarabot szőttek és ezeket valamely gyönge csomózás (liage) segélyével akár a láncztonál, akár a vetülékfonál által akként kötötték össze, hogy mindegyik darab elemeinek relatív állása mindig egyenlő maradt a másikéival és az egyik darabnak kiemelkedő részeit képező bélfonalak, melyek a másik darab kiemelkedő részeit képező bélfonalak közé be voltak ágyazva, ezen fekvésüket a szövetnek a szövőszékről való levétele után is pontosan megtartották. Ennek következménye az volt, hogy az ekként készült kettős darabnak a habozott kelme előállításánál alkalmazotthoz hasonló préselése által nem moirt, hanem egész fölületén egyenletesen fénylő szövetet nyertek, mivel az egyik darabnak emelkedései a másik darabnak emelkedései fölört el nem csúszhattak és így azoknak lapossá nyomása nem, egyenletes súrlódás és behatolás azonban igenis bekövetkezhetett. A kötést (liage-t) ezután bármely módon fölbontották és már most két oly szövetdarabot nyertek, melyek egyik oldalukon (még pedig azon oldalukon, mely a kettős darab belső oldala volt) egyenletesen fényezettek, másik oldalukon pedig (mely a kettős darab külső oldala volt és a mángorló hengerek, préselő lemezek stb. beha-
