10542. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés
Megjelent 181)8. évi február hó 8-án. MAGY. g|& KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10542. szám, V/a. OSZTÁLY. Sínkötés. BÁRÓ NICOLICS FEDOR V. B. T. T. ORSZÁGGY. KÉPV. BUDAPESTEN ÉS KUNÉRT A. OTTÓ IGAZGATÓ KŐRÖSBÁNYÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 szeptember hó 2-ika. A jelen találmány tárgyát sínkötés képezi, | mely az eddigi sínkötési szerkezeteknél j érezhető lökéseknek és rázkódtatásoknak ! kiküszöbölésén kívül első sorban rendkívüli í egyszerűsége és éppen ezért csekély előállítási költsége által tűnik ki. A szokásos, tompa sínvégekkel eszközölt sínkötéseknél elkerülhetlen rázkódtatások kiküszöbölése czéljából már hoztak javaslatba oly kötést, melynél a sínek szomszédos végeiken egymást átlapolják és ajánlottak oly szerkezeteket is, melyeknél csak a sínek nyaka nyúlt egymásra, míg más szerkezeteknél a sínnyakat vastagították meg és ezen vastagított részt a következő sín talpának kinyúló lapjára fektették. Kitiint azonban, hogy a sínvégek a síneknek ily összeköttetésénél is végeznek függélyes irányú mozgásokat, mivel a síntalpakat az összeköttetés pontján nem lehetett kellőképen a talpfához erősíteni. Ezen hátrány elkerülésére újabban azt javasolták, hogy ne csak a sínnyakakat hajtsuk egymásra, hanem hogy egyszersmind a síntalpnak is egyik felét fölnyomjuk, másik felét pedig kivágjuk, úgy, hogy a síntalpak e^ész szélességükben egymásra legyenek fektethetők. Az imént jellemzett szerkezetek segély é| vei azonban a kitűzött czélt vagyis a különí ben érezhető lökéseket és rázkódtatásokat í nem lehetett kiküszöbölni, minek oka azon körülmények helytelen fölfogásában rejlik, melyek az elkerülendő rázkódtatásokat előidézik. Ezen rázkódtatások okát ugyanis nem azon függélyes mozgásokban kell keresnünk, melyeket a szomszédos sínvégek egymáshoz képest végeznek, hanem azokban, melyeket a sínvégek — akár egymástól függetlenül, akár együttesen — a talpfához viszonyítva végeznek. Világos ugyanis, hogy egy sínrész oly pontján fut a kerék, mely pont a sínkötés alatti talpfa és a közvetlenül ez előtt fekvő talpfa között van, akkor ezen sínrész végére oly emeltyűhatás fog gyakoroltatni, melynek karhossza egyenlő az említett pontnak a kötés pontjától való távolságától. Ha már most ezen sínrész vége a szomszédos sínvéggel szilárdan, pl. heveder segélyével össze van kötve, akkor az egyik sínvég függélyes irányú mozgásai a másikkal közöltetnek, miáltal mindkét sínvég egyidejűleg fog a talpfától megemeltetni és azután azon pillanatban, melyben a kerék a kötésen fut végig, egyidejűleg lecsapatni. A kötésen