10515. lajstromszámú szabadalom • Mérő készülék poralakú vagy szemcsés anyagok lemérésére
sának tekinthető, melynek félkörben fölállított a1 a5 mérlegei az egyik, a6 a1 0 mérlegén pedig a másik géphez tartoznak. (Az a?—a1 0 mérlegeket egyszerűség okáért nem ábrázoltuk). Ennek megfelelően az F asztalnak a mérleghez tartozó áttöréseit nem egy, hanem két fl f2 tölcsérbe (1. ábra) ürítjük, mi közben az f1 tölcsér az a>—a5 , az f2 tölcsér pedig az ae a1 0 mérlegekhez tartozik. Az egyes tölcsérek az időszakosan kapcsolt g edénybe ürülnek. A mérlegelendő anyagot az egyes mérlegcsészékbe a következő módon vezetjük be-Az illető mérlegcsészére a a szükségesnél kevesebb anyagot öntünk. Ez az A tolókán alkalmazott mx és m2 nyílások segélyével történik, melyek mindegyikébe a szükséges mennyiségnél kevesebb fér bele. A nyilások a lemérlegelendő anyaggal telnek meg, az egyes i1 i2 i8 csövek fölött levő anyagot a H1 H2 IP lehuzók lehúzzák és tartalmukat a megfelelő mérlegcsészébe ürítik. Kiürítés közben az illető mérlegcsészét alkalmas — a rajzon nem ábrázolt — rögzítő készülék segélyével rögzítjük. A mérlegelendő anyag további bevezetése ekkor a következő módon megy végbe. Az A tolattyú szélén két sor kis x nyílással van ellátva (2. ábra). Eme nyílások mindegyikéhez egy bemaratott y horony csatlakozik. Mindegyik x nyílás megfelelő mennyiségű anyaggal telik meg és a fölösleges anyag ép úgy, mint az A tolattyú m mx nyílásairól lehúzatik, még pedig a Hl II2 H3 lehuzók segélyével. Eme kis x üregek tartalma ugyancsak a b1 b2 bs mérlegcsészékbe ürül. Az egy és ugyanazon csoporthoz tartozó x nyílások úgy vannak méretezve, hogy az ezen nyílásokon bevezetett anyag súlya és az m1 vagy m2 nyílásokon átvezetett anyag súlya minden esetben nagyobb legyen, mint az a súly, melyre a mérleget beállítjuk. Mialatt a mérlegelendő anyagot a le1 lc2 k3 csöveken át bevezetjük, a mérlegek nincsenek megakasztva, ez csak akkor történik, ha az i1 i2 i3 csöveken nagyobb mennyiségű anyagot vezetünk be, mint azt már föntebb jeleztük. Míg a mérlegcsésze a teljes súllyal terhelve nincs, a legmagasabb helyzetet foglalja el, melyet a q1 illetve q2 q8 (1. ábra) ütköző határoz meg. Erre az ütközőre fekszik a mérleggerenda hátsó vége, mint ez főleg az 1. ábrából tűnik ki. Az összes mérlegek egyenlő szerkezetűek, és* ezért a következőkben, melyekben az egyes mérlegek speeziális szerkezetét írjuk le, csak az egyik mérleget, még pedig az 1. és 3. ábrán látható a3 mérleget ismertetjük. Az 1. ábrából látjuk, hogy a k3 cső a kifolyás helyén ferdén el van vágva és épen a b3 mérlegcsészének körülbelül egyenlő irányban fekvő hátsó felületének fölső éle alatt torkolik ki. Ha a mérlegcsésze a kellő súlyt elérte, akkor a nélkül, hogy a c3 fölfüggesztésére viszonyított helyzete változna egyenes irányban lefelé mozog, úgy hogy alsó fölületének fölső éle a k3 cső kifolytató nyilasa alá jut. Az ebből a csőből még kifolyó mérlegelendő anyag nem jut már a b3 mérlegcsészébe, hanem ennek külső falán a Js tölcsérbe folyik és az Ii3 csövön egy K tartályba hull. Ily tartály minden mérleg alatt van alkalmazva. A tartály kiürítése körülbelül minden 10 órában válik szükségessé. Ha a kis x nyilások egyik csoportja a k3 cső fölső nyilasa fölött elhaladt, az as mérleg (a meg nem rajzolt rögzítő készülék segélyével) rögzíthető, a mérlegcsészét ezenközben a magas helyzetébe visszük, hogj' mi módon, azt a következőkben le fogjuk írni. Ekkor a b3 mérlegcsészét fölbillentjük, úgy, hogy tartalma a 3a tölcsérbe és ezen az F asztal 3 áttörésébe ürül. Innen a lemért anyag a d forgó tolattyú e1 nyilasa az Z'1 tölcsérbe és innen a g edénybe j< mint azt már föntebb jeleztük. A b3 mérlegcsésze fölbillentése czéljábó a t3 emelőt (3. ábra) a mérlegcsésze mells végén levő peczek felé mozgatjuk. A <3 emel egy Ls fogaskerékké 1 mereven van kapcsolva (3. ábra), ez a fogaskerék az M3 fogas rúdba fogódzik. A rúd függélyes irány ban vezetve van és az Ns emelő segélyével fölemelhető (1. és 3. ábra), ez az emelő egy csiga segélyével a d forgó tolattyú koszorúján fut. A koszorú ama pontján, mely akkor
