10510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromótorok forgási sebességének módosítására

Megjelent 1898. évi február lió 1-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10510. szám, VII/g. OSZTÁLY. Eljárás elektromótorok forgási sebességének módosítására. SIEMENS ÉS HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 augusztus hó 9-ike. Motorok fordulatszámát tetszőlegesen akként módosíthatjuk, hogy vagy a szár­gerjesztést módosítjuk, vagy pedig a mótor feszültségét előkapcsolási ellentállások által csökkentjük. A szárgerjesztés módosítása által azonban a fordulatszám csak bizonyos határok között, körübelül 1: 2 viszonyban módosítható. Az előkapcsolási ellenállásokkal eszközölt sza­bályozás pedig kevéssé gazdaságos, mivel az előkapcsolási ellentállásokban sok energia haszontalanul kárba vész. Létesítettek mái­olyan elrendezéseket is, melyeknél a fordu­latszámot fegyverzeti tekercseléseknek pár­huzamos vagy soros kapcsolása által módo­sították. Ez által azonban nem lehetett a fordulatszámot fokozatosan, hanem csak ug­rásszerűen módosítani. A következőkben leírandó elrendezés már most lehetővé teszi a mótor feszültsé­gének és ezzel a fordulatszámnak fokozatos módosítását. Ha két egyenáramú gépnek egymással közvetlenül kapcsolt fegyverzetét sorosan kapcsoljuk, akkor a feszültségek a teker­cselések számának arányában oszlanak szét. Ha már most az egyik fegyverzet keféit a a kefetartó elforgatása által a normális állásból kihozzuk, akkor a feszültség elosz­tása azonnal megváltozik, mivel ezen fegy­verzet elektromotorikus ellenerője megvál­tozott. Induljunk ki pl. a mellékelt rajznak 1. ábrájában föltüntetett állásból, melynél az I és II fegyverzetek akként vannak kap­csolva, hogy a két közvetlenül kapcsolt mótor forgási nyomatékainak iránya ugyanaz. Ezen állásban az elektromotorikus ellen­erők, egyenlő szárgerjesztést föltéve, a te­kercselések számának arányában oszlanak szét. Ha már most a II fegyverzetnek keféit a 2. ábrában bemutatott állásba hozzuk, akkor ezen fegyverzetnek elektromotorikus ereje csökken, az I fegyverzet keféinél pe­dig a feszültség ugyanazon mértékben nö­vekszik. A II fegyverzetnek a neutrális állással szemben 90°-al eltolt állásánál (3. ábra) a feszültség a II fegyverzetnél zero, az I fegyverzet pedig a hálózatnak a fegyverzetnek Ohm-féle feszültségvesztes­ségével kisebbített feszültségét nyeri. A 4. ábrában bemutatott fegyverzetállásnál a II fegyverzetnek sarkai megfordulnak és ezen fegyverzet áramadó gép gyanánt fut. Ekkor a feszültség az I fegyverzet szorítóinál nagyobb, mint a hálózatfeszültség; a feszült­ségi többletet a II fegyverzet szolgáltatja Az 5. ábrában föltüntetett állásnál a II fegy­verzet keféi ismét neutrális állásban vannak, a mikor is a II fegyverzet által fejlesztett feszültség maximális értékét érte el és így

Next

/
Thumbnails
Contents