10509. lajstromszámú szabadalom • Újítások végjeladókon sokszoros kapcsolások számára
- i Ha a K forgattyút az ébresztésnél jobbra forgatjuk, akkor az r3 zárókerék az r1 r1 fogaskerékáttétel közvetítésével, mivel az r2 kerék vele ugyanazon tengelyen van elrendezve, balra forgattatik. A kétkarú H1 emeltyű az a csap körül forgathatóan van elrendezve és egyik karja az erős f2 rúgó által lefelé kúzatik, úgy hogy másik karja fölfelé iparkodik, melynek mozgását az s1 ütköző határolja. A H1 emeltyűnek ezen karján a k zárókilincs van elrendezve, mely az f- rúgó nyomása alatt az r3 zárókerékkel kapcsolódik és melynek túlmély lenyomatását az s2 ütköző határolja. Az r3 zárókeréknek balra forgatása által a H1 emeltyűnek a; toldata a k kilincs közvetítésével megemeltetik, úgy hogy az a2 körül forgatható H2 emeltyűnek y bütyke az fl rúgó hatása alatt az x toldat alá csappanhat. Az ss ütköző a H2 emeltyűnek túlságos jobbra járását határolja. Ha már most a hallgatót a H3 emeltyű kampójára akasztjuk, akkor ezen emeltyűnek S1 lencséje a H* emeltyűnek S2 lencséje mögött tovacsúszik. A H2 emeltyű balra forog, az x toldat az y bütyköt szabadon bocsátja és a H1 emeltyű az f2 rúgó által lefelé húzatik, úgy hogy a k zárókilincs kapcsolószerkezet gyanánt működve, az r3 zárókereket jobbra forgatja. Az rs zárókerék jobbra forgatása azonbau a Kx induktorforgattyúnak balra forgását vonja maga után, azaz automatikus lehivás következik be. Ha a hallgató le van véve, akkor az S1 lencse az S2 lencse alatt van, a H2 emeltyű az ss ütközőn fekszik és a szerkezet a forgattyú jobbra forgatása által működésbe hozhatff. Ha a hallgató a kampón függ, akkor az Sl lencse az S2 lencse fölött van. A forgattyút ezen esetben is zavarás nélkül jobbra forgathatjuk, míg az y bütyök nem jut az x toldatra. Mihelyt ez megtörtént, a hallgató lehivás bekövetkezése nélkül a kampóról leakasztható. Mivel az S3 lencse az S2 lencse mögött tova csúszik, a H2 emeltyű már csak legfeljebb egy kissé nyomható jobbra, de az x toldat nem fog kikapcsolódni. A 4. ábra az automatikus lehívásra szolgáló szerkezetnek egy másik foganatosítási alakját tünteti föl. A KK induktorforgattyú jobbra forgatása által a tengelyén lazán ülő T rúgós dob az r1 fogaskerék és az r2 fogas szegment közvetítésével balra forgattatik. Épen úgy, mint az r2 fogas szegment az r* zárókerék is mereven van a dobbal összekötve. Ezen r' zárókerék oldalfölületelhez a két f6 frikcziós rúgó hozzáfekszik, mely rúgók ezen kerék mozgását követni iparkodnak. Mivel a szilárd a csap körül forgatható Hl kettős emeltyű ezen f6 frikcziós rúgókkal merev összeköttetésben áll, úgy az ezen emeltyűnek egyik végén elrendezett k1 zárókilincs a dobnak balra forgásánál az f1 rúgó hatása alatt az rs zárókerék fogai közé csappan és a T rúgós dobot rögzíti. Ezen rögzítés folytán az F rúgó megfeszülhet, még pedig csak addig, míg az r2 fogas szegment r^el kapcsolódásban van. Mihelyt ugyanis az utolsó a fog jutott kapcsolásba, az r1 fogaskerék a forgattyúnak további jobbra forgatásánál az >2 szegment mellett a rúgó megfeszítése nélkül elpereg; a rúgó tehát csak bizonyos fokig feszíttetik meg. Ha a hallgatót a Hs kampóra akasztjuk, az f' rúgó hatása megszűnik és az /'6 rúgó a H* emeltyű előtt elhaladva, ezt fölfelé nyomja. Ezen emeltyűnek forgatása által a kl kilincs az rs zárókerék fogaiból kikapcsoltatik és a rúgós dob rögzített állapota megszűnik. Ekkor a megfeszített F rúgó hatása érvényesül és a rúgós dob a rajta levő r fogasszegment által jobbra forgattatik, mely mozgás az r1 fogaskerék segélyével áttétetvén, a Kx induktorforgattyúnak balra forgását vonja maga után. Ugyanígy, a mint azt fönt leírtuk, hozatik működésbe a végjelzési csappantyú az induktorforgattyúnak automatikus balra forgatása által. Ha a hallgató föl van akasztva, a vékony p rúgó a H1 emeltyű fölött van és a hall-
