10484. lajstromszámú szabadalom • Gázmérő

— á — <<záró-rúd»-nak nevezett o rúd, melynek egyik vége a diaphragma közepéhez o'-nál csavar­orsóval és anyával szilárdan csatlakozik, míg másik vége szabad. Az o záró-rúd ellen­kező oldalaira erősítjük a divergáló irányok­ban kifelé nyúló p q rugókat. A y czjlindrikus vastagodások külső végein és közel hozzájuk részben r, részben b önt­vényekkel egy darabból álló <j válaszfalak közé a diaphragmának egy-egy része van beszorítva és ezen részeket a li h süvegek foglalják egymáshoz. A válaszfalnak a dia­phragmától ellentétes oldalon lévő nyílásai az r czilindnkus szelepházaknak fölvételére szolgálnak, melyek az s s' és t t' szelepeket a rajzban bemutatott elrendezés szerint tar­talmazzák. Ezen szelepeknek egy-egy párja az .s'3 , illetőleg t2 szeleprudaknak ellenkező végein nyugosznak. Az említett szeleprudak végeihez az u u keresztemeltyűk csuklósan kapcsolódnak, melyek a g' válaszfalra erő­sített u2 csukló körül foroghatnak. Ezen elrendezés úgy van összeállítva, hogy ha vala­mely szeleprúdnak egyik végén lévő szelep­zár, akkor annak másik végén lévő szelep, valamint a másik rúdnak ugyanazon végén lévő szelepe nyitva állanak. Az s* szeleprúd egyenes, míg a t2 szeleprúd, mint 2. ábrá­ból látható, meghajlított úgy, hogy az o záró­rúdhoz kellő helyen csatlakozhassák. A t2 szeleprúdnak közepéről a v váll nyúlik föl, mely az o rúdnak hol egyik, hol másik olda­lára támaszkodhatik; az o rúdnak azon pont­jain, melyeken a v vállnak egy oldalról a másikra kell váltani, o2 nyílásai vannak. Ezen nyílások határlapjai (7. ábra) oa ferdék, valamint a v váll is ezeknek megfelelő ferde végződésekkel bír, mint az 5. ábrából látható. A t2 szeleprúd te részének, melynek a v váll is tagját képezi, két végén fölfelé osz­lopok nyúlnak a nem súrlódó x x csigák fölvételére, melyek arra a czélra szolgálnak, hogy a p q rúgók valamelyik ellen támasz­kodva, a i> vállat a megfelelő pillanatban az o rúd egyik oldaláról a másikra váltsák. Egy ismert regisztráló szerkezet használ­ható jelen találmánybeli szerkezettel kap­csolatosan. Egy alkalmas tartóhoz foglalt y könyök-emeltyűnek (3. ábra) egyik karja kifúrt, a benne lazán álló i/ rúd fölvételére mely utóbbi az o rudat a diaphragmához kapcsoló o' részhez tartozik, mint a 2. és 3. ábrákból látható. Az említett könyök-1 emeltyűnek másik y2 karja az y3 kamrába nyúlik, hol a 2 fogaskerékbe kapcsolódó csuklós í/* rudakat hordja. A z fogaskerék a diaphragma váltakozó mozgásai következ­tében lassan forogni fog. A készüléknek működése a következő: Visszatérve a 2. ábrára, és a szelepeket, a diaphragmát az ott föltüntetett helyzetek­ben föltételezve, a gáz az i bevezető csőből a t szelep által szabályozva a c' kamrába lép; a t' szelep csukva lévén, a befolyó gáz a diaphragma ellen nyomul és ezt a b' kamra felé mozgatja, s az ezen kamrában lévő gázt az x' szelepen át, az « szelep zárva lévén, az i' kivezetőcsőbe kényszeríti. Ha azonban az s szelep van nyitva és a t zárva, akkor a beömlő gáz a diaphragmát ismét visszamozgatja. A diaphragmának ezen vib­ráló mozgása a zárórudat recziprokáló moz­gásra készteti, mely ennek következtében a l> q rúgók közül majd egyiket, majd másikat szorítja az x x nem súrlódó csigák ellen, mi ismét a v vállnak 0 rúd ellentétes olda­aira való nyomását idézi elő, mint a 4., 5. és 6. ábrákból látható. Ha a diaphragma mozgásának egyik határát elérte, az egyik rúgó teljes nyomás alatt áll, az 02 nyílások egyike éppen a v váll helyzetének felel meg, mely pillanatban a szeleprúd az illető rúgó nyomásának engedve, a v vállat 02 nyílások egyikén átváltja; az eddig zárt szelepek kinyílnak, a nyitottak pedig bezárulnak, a gáz a diaphragmának most ellenkező olda­lára ömlik be. A 2. ábrában éppen azon helyzet van ábrázolva, midőn a 7 rúgó még nyomás alatt áll és a zárórúd a nyíllal jel­zett irányban mozgását éppen megkezdi. Az o2 nyílásoknak a v váll hasonló végeivel érintkező o3 ferde végződései arra valók, hogy kiegészítsék a q rugóknak munkáját, a mennyiben az egyes szelepeket a váltás­nál a nekik megfelelő szelepházakra bizto­san rászorítják, azaz biztosítják annak lehe­tőségét, hogy a v váll az 0 rúddal összeeső j közepes állást ne vegyen íöl, mi egyenes

Next

/
Thumbnails
Contents