10447. lajstromszámú szabadalom • Újítások a cipőgyártásnál használt talpak előkészítésén és az erre a czélra szolgáló gépeken
— 2 ékelve, mely a G tengely végére ékelt K kúpkerékbe fogódzik. A 9. és 12. ábrán a G tengely bal végén egy profilált G1 korong van, mely, mint azt le fogjuk írni, a munkadarab eltolására szolgál. A G tengelyre ékelt második L kúpkerék az M kúpkerékbe fogódzik, ennek tengelyén egy X fogaskerék van fülékelve, mely a második 0 fogaskerékbe fogódzik, az utóbbi tengelyén egy F forgattyú csap vau, mely az E rudat indítja ide-oda mozgásnak. Az E rúd löketét az 0 tengely forgattyú csapjának beállításával lehet szabályozni. Az erős S rúgó arra törekszik, hogy az állványnak ViMiél forgatható fí részét fölemelje, ez a rész viseli a G tengelyt. A rúgó a G tengelyt annyival emeli, hogy a Gl korong a T darabból kikapcsolódjon. Az állvány fix A részén egy 0 kar van csuklósan megerősítve, melyet a C1 egy lábítóval kapcsol össze, a lábítót a munkás a szükségletnek megfelelően lenyomhatja. Ha a munkás a lábítót nem nyomja le, akkor a B keretbe ágyalt G tengely fölemelkedik és a G1 csiga a T darabot nem érinti. Ez a részek munkahelyzete, a gép maga ekkor a következő módon működik: A földolgozandó talpat a szélén bevágjuk, mint azt a 3. ábrán jeleztük, ekkor a munkás a talpat a Q vezeték segélyével a G1 csiga ós a 7 darab között oly módon helyezi el. hogy a talpnak a G1 csiga alatt fekvő része az a1 borda kezdőpontja legyen. Ebben a pillanatban a munkás a lábítót lenyomja, úgy, hogy a G1 csiga a talpra szorúljon, mely ily módon a G1 csiga és a T darab között befogatik. A munkás ekkor a gépet működésnek indítja. A Gl csiga és a T kúp forgása következtében a talp is mozgásnak indúl és a munkás a talpat a kezeivel oly módon vezeti, hogy a G1 csiga a talp szélétől csekély távolságban a talppal pálhuzamos vonalat írjon le. Ezt a távolságot a V vezeték helyzete szabja meg. A talp további eltolásánál a G1 csiga és a T kúp az E rudat az 0 tengely hatása következtében ide-oda mozgásnak indítja és így a talp szélére gyorsan egymásután erélyes lökéseket gyakorol, melyek a talp behasítása által leválasztott részt a G1 csigára szorítja és így az a1 bordát létesítik. Az E rúd lengő mozgása következtében a rúd nem fog a talp szélére merőleges lökéseket gyakorolni, hanem egy kis szöget fog leírni, úgy. hogy a talp előre mozgását elősegíti. Az E rúd lengő mozgásának sebességét oly módon szabjuk meg. hogy ha vége az a1 bordára fekszik, az utóbbit oly sebességgel tolja előre, mint a G1 csiga és T kúp, minthogy ellenkező esetben a talp könnyen elszakadna. Minthogy továbbá a rúd hátrafelé való mozgásánál a talpat elereszti, a rúdnak elég szélesnek kell lennie, úgy, hogy a borda összes pontjait több ízben érje. ,Jó hatás elérésére okvetlenül szükséges, hogy az E rúd gyors ide-oda mozgást végezzen, úgy, hogy a G1 csiga forgásánál a talpat gyakran érje. A mozgás sebességét igen természetesen a G tengely és az 0 kerék között levő áttevési viszony határozza meg. Ha a munkás a talpat kézzel egészen addig a pontig vezette, hol az a1 bordának meg kell szűnnie, a lábítót elereszti, a G tengelyt az S rúgó fölemeli és a talpat a gépből könnyen ki lehet venni. Az a1 borda hosszát és helyzetét a fölső bőrnek a talpon való megerősítési módja és a czipő alakja szabja meg. A gép lehetővé teszi, hogy a talpat tetszőleges anyagból (nemezből, bőrből, stb.) állítsuk elő. A G1 csiga alakja és nyomása, továbbá az E rúd lökete a földolgozandó anyag szerint változik. Ezek a szükséges egyedüli változtatások, a többi részek változatlanok maradnak. A talp vastagságának megfelelőeh az E rudat többé-kevésbbé magasra kell emelni Ebből a czélból mellső részével a függélyes /' vezetéken megy át, a vezetéket azonkívül vízszintes irányban is el lehet tolni, minthogy a Q vezetéken van megerősítve. Az E rudat mozgása közben azonkívül még a kis R forgattyú is vezeti, mely egyrészt az E
