10445. lajstromszámú szabadalom • Kompresszoros karburáló készülék
— 2 fölött a, H lemez vau alkalmazva (1. ábra), úgy. hogy a csöveknek megfelelő zárt vezetékek keletkezzenek. A 2. ábra a csöveknek a készülék bal oldalán való végződését mutatja. Látjuk, hogy az első 1 cső kezdő része a dob érintőjének irányába esik, azután a dobra tekerődzik és a két szomszédos tekerülete között annyi tért hagy szabadon, hogy a másik három cső helyet találjon. A 2 cső ugyancsak érintőlegesen kezdődik és szorosan az í cső mellé fekszik, a 3 cső, mely szintén érintőlegesen kezdődik, a 2 cső mellé és a 4 cső a 3 cső mellé fekszik. (I. az 1. ábrát.) A csövek tehát nem kezdődnek a dob kerületén, hanem kis kiugrással vannak ellátva, mint az a 2. ábrán látható és az F dobból a fí kamarába nyúlik. A négy 1. 2, 3, 4 vezeték, a dobra párhuzamosan van föltekerve, a menetek, a haji ás szöge tetszőleges nagy lehet és a gép szerkezetének megfelelően változik. A menetek a dob másik végén egy I szekrénybe torkolnak. Mint az a 3. ábrán látható, a 2 vezeték az I szekrényhez a 21 cső, a 3 vezeték a 31 cső. a 4 vezeték a 4l cső és az 1 vezeték az l1 cső segélyével csatlakozik, az összes csövek sugaras irányban vannak elhelyezve. A négy sugárirányú l1 2l 3X 41 vezeték egymással 90°-os szöget képez, az I kamara pedig a I) tengely üreges J részével közlekedik a C kamarával. A B kamara egy B1 nyílással van ellátva, melyre vagy a szénhydrogének bevezetésére szolgáló K tölcsért, vagy a K dugót lehet csavarni, hogy így a B1 nyílást el lehessen zárni. Másrészt a B kamara egy szeleppel is föl van szerelve, mely lehetővé teszi, hogy a levegő a B kamarába bejusson. A szelep úgy szabályozható, hogy a B kamarában tetszőleges nagyságú nyomás legyen létesíthető. Ez a szelep úgy van elhelyezve, hogy a levegő kiáramlását meggátolja, de a levegőt bebocsássa. A második C kamara egy tetszőleges szerkezetű M nyomásredukálóval van fölszerelve, mely a keletkezett karbürált levegőt a megfelelő vezetékekbe juttatja. A kamara alsó részén az N szelep van elhelyezve, mely a B és C kamara között létesít kapcsolatot. A szelep egy n úszóval van fölszerelve, úgy, hogy a csap kinyílik, ha a folyadék a C kamarában bizonyos magasságot elér. Az úszó elhelyezése olyan, hogy a szelep akkor, ha az úszó és a folyadékszint sülyed, elzáródjon. A találmány alkotó részeinek leírása után a szerkezet működését ismertetjük : A K tölcséren a B kamarába szénhydrogént vezetünk be, úgy, hogy a folyadék a 2. ábrán látható x y magasságot érje el, és hogy az 1, 2,3 és 4 csövek végei a folyadékba merüljenek. Ha most már a D tengelyt forgatjuk, az Z, 2, 3 és 4 csövek végei egymásután a folyadékba merülnek. Az / cső forgása közben a szénhydrogénbe merül és bizonyos mennyiségű folyadékot vezet a vezetékbe. Akkor, ha az 1 cső a szénhydrogénből kiemelkedik, levegőt szivat be a csőbe mindaddig, míg a cső újból nem merül a folyadékba. Mert az 1 cső spirálmenetű, a csőben időmultával több folyadékréteg fog helyet foglalni, melyek egymástól légréteg segélyével vannak elválasztva. Ezek a rétegek a 2. ábrán látható nyíl irányában tolódnak el. Bizonyos számú fordulat után a levegő szénhydrogénnel keverődve az l1 csövön az I kamarába jut. Az / kamarából a szénhydrogén a C kamarába jut. a szénhydrogén leesik és a gőzzel telített levegő az I kamarát kitölti. Minthogy az M nyomásszabályozó egy bizonyos nyomásnak megfelelően van beállítva, a szénhydrogénnel telített levegő csak bizonyos nyomás alatt távozhat el, és minthogy az /< dob állandó sebességgel forog, a G kamarába folytonosan jut be gőzzel telített levegő, a levegő sűríttetik és így a kellő nyomás létesíthető. mikor az M nyomásszabályozón eltávozik és a vezető csatornába jut, hol fölhasználható. Magától értendő, a C kamarában a nyomás a csavarmenetekben lévő folyadékréteg nyomásánál nagyobb nem lehet.
