10436. lajstromszámú szabadalom • Javítások kerékpárokon
savai összeessék (5. ábra), ezen helyzetben B részt furatával az A résznek s csapja fölé toljuk, s aztán a B részt derékszöggel elfordítjuk, miáltal az s csap t kiugrása a v vályúba kerül és az A B részek összeköttetését rögzíti. (5. és 4. ábra.) Az A B összeköttetést azáltal szilárdítjuk, hogy az X hüvelyt föléje toljuk. Miután az u vályú és a t kiugrás helyzetei nem felelnek meg egymásnak, két A és B rész egymástól el nem válhat. Az X hüvely az A B összekötő-rúdnak, mely csukló alkalmazása folytán szilárdságában veszített, ez utóbbit visszaadja, azon eltolható, és a kerékpár használati állásában a csuklóra föltolatik, melynek elfordulását gátolja. A hüvelyt a d liasítékkal bíró X hengeres cső képezi, mely több x szorító-gyűrűvel van ellátva; az utóbbiaknak hasítéka a cső hasítékával esik össze. A szorító-gyűrűknek e csőkarimái egyszerű vagy szárnyas csavaranyákkal ellátott" csavarszögekkel vannak szilárdan egymással összekötve. Az X hüvely az A B összekötő-rúd hoszszában eltolható úgy, hogy ennek csuklóját vagy elfödje vagy szabadon hagyja. Első esetben a X gyűrűk csavaranyáinak megszorítása után a hüvelynek egész benső hengeres t'ölülete szorosan megfekszi az A B összekötő-rűdat, úgy, hogy ennek csuklója elegendő mértékben merevíttetik. Az X hüvely mozgásának az A B összekötő-rúdon való határolására, a hüvelynek a csuklót merevítő állásában az m gyűrű, a csuklót födetlenül hagyó állásában az n gyűrű szolgál, mely gyűrűk az A árúdhoz vannak forrasztva, s melyek mindegyike egy-egy i nyúlvánnyal bír a hüvelynek valamelyik állásban való rögzítésére. E czélból ezen hüvely mindegyik végén egy vagy több o kivágás van, melyek egyikébe az i nyúlványt illesztjük bele aszerint, amint a hüvely hasítékát fölül, alul vagy oldalt kívánjuk. Ha a kerékpárt össze akarjuk hajtani, úgy az X hüvelyt eltoljuk úgy, hogy a csukló födetlen maradjon, azután a B részt elforgatjuk oly értelemben, a mint azt a 6. ábra föltünteti. A kerékpárnak ily elrendezése azon lényeges előnnyel bír, hogy különböző kerékpároknak mellső és hátsó kerekeit kölcsönösen fölcserélhetjük. A 7., 8. és 9. ábrák az A" hüvelynek egy másik kiviteli alakját tüntetik föl, melyeknél a hüvely egy egyszerű X1 csőből áll. mely az A B összekötő-rűdon csúszva, az x y csukló-résaeket egymással merev kapcsolatba hozza. Ezen kapcsolat merevségét az összekötő A B rúd B részének, valamint az XL hüvelynek kúpos képzése által fokozzuk. Ezen X1 hüvely k dobjának belsejében a K henger van ágyazva, mely utóbbinak / vége sokszögalakú, az M kulcs fölvétele czéljából; a K hengert a k dobban egyrészt a hozzá csavarolt l2 korong, másrészt az M kulcsnak feje tartja, melyet viszont a K hengernek sokszögű 1 végén az ehhez csavarolt 1L korong tart. A K hengernek közepén, köpenyének egy darabján bizonyos számú 0 fog van elrendezve, a köpenynek többi része a félköralakú n1 kimetszéssel van ellátva. Az 0 fogak arra szolgálnak, hogy az A B összekötő rúdnak 0L fogaiba kapcsolódjanak. A 7. ábra az X hüvelyt azon helyzetében tünteti föl, a mikor az az x y csuklót nem födi; ha a két A B részt merevíteni akarjuk, úgy az XL hüvelyt annyira előretoljuk, hogy Ol fogaknak elseje az 0 fogakkal kapcsolódjék, mely helyzetet a 7. ábra pontvonalzottan tünteti föl, azután az M fogantyút az X1 hüvely felé forgatjuk (8. és 9. ábra), miközben a.K henger az M kulccsal együtt elfordul és annak fogai az összekötő-rúd fogaiba kapcsolódnak és ezáltal az XL hüvelyt a kúpos B részre föltoljuk; az A B részek kapcsolása merev lesz. Az XL hüvely az .4 B rúd fogainak megfelelő k1 horonnyal bír. Ha a kerékpárt össze akarjuk hajtani, először is az x y csuklósrészt kell fölszabadítanunk, mely czélból az M kulcsot fölfelé fordítjuk, hogy az XL hüvelyt a kúpos B részről az 0 U1 -fogazások segélyével le-
