10425. lajstromszámú szabadalom • Ólomkeret akkumulátorczellákhoz

Megjelent Í8Í)8. évi január hó 22-én. MAGY. Jg| KIR. SZABADALMI JgpM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10425. szám. VII/g. OSZTÁLY. Ólomkeret akkumulátor- czellákhoz. HEIL ALBRECHT ELEKTROTECHNIKUS FRÁNKISCH-CRUMBACHBAN (IIESSEN NAGYHERCZEGSÉG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 augusztus hó 5-ike. A találmány szerint szerkesztett akkumulátor-czellát az eddig ismeretessé vált és használatban lévő akkumulátor-czellákkal szemben az jellemzi, hogy a ható anyag lehető nagy fölületét az anyag egyenletes elosztása mellett létesítjük, míg az eddigi akkumulátor-czelIáknál a ható anyag teljesen egyenletes elosztása lehetséges nem volt. Az akkumulátor-czella az eddig ismeretessé váltaktól annyiban is előnyösen tér el, hogy a czellát képező lemezt egyszerű eljárás segélyével oly módon alakítjuk, hogy az a lemezbe elhelyezett ható anyagot biztosan fogva tartsa és a lemezből való kiejtését meggátolja. A ható anyag egyenletes elosztását az által órjiik el, hogy az ólomból sajtolt vagy öntött elektróda-lemez vagy rács lépalakú, t. i. lemezek egyes egy keretbe öntött vagy sajtolt illetve foglalt szabályos, hatszögletű sejtekből állanak, melyek két oldalt nyitva vannak és a ható anyag befogadására szolgálnak. A sejtek szabályos hatszög alakja lehetővé teszi, hogy a ható anyag befogadására szolgáló keretet czélszerűen és egyenletesen használjuk ki. Az 1. ábrán egy ily lemez egy része nézetben, és a 2. ábrán az x x vonal szerint vett metszetben látható. Hogy a sejtekben levő ható anyagot biztosan fogjuk be, a lemezt vagy rácsot két oldalt megmunkáljuk, minek következtében a sejteket képező falak homlokvégét ellapítjuk, úgy, hogy a falak egy a sejt belseje felé irányuló kiugrást nyerjenek, tehát minden egyes sejtnek a falakon kivül még egy kis hatszögletű szegélye is van, mely arra szolgál, hogy az elhelyezett ható anyagot a sejtben fogva tartsa. Ezeket a szegélyeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a lemezt vagy rácsot reczézett vagy szemcsézett hengerek között hengereljük. Ezt az eljárást többször lehet ismételni és ezenközben a hengernek és a lemez tengelyének viszonylagos helyzetét változtatni, úgy, hogy a szegélyek a sejtnek mind a hat oldalán keletkezzenek. Ennek következtében a sejtek nyitott oldaluk felé megszűkülnek, a szűkület pedig a később a sejtbe sajtolt ható anyagot fogva tartja, úgy, hogy ez földuzzadásánál ki nem eshetik, vagy pedig mások következtében a rácstól el nem válhat, úgy mint ez más rácsszerkezeteknél történni szokott. Egy ily lemez egy része a 3. ábrán nézetben és a 4. ábrán az y y vonal szerint vett metszetben látható.