10418. lajstromszámú szabadalom • Újítás töltényeken

Megjelent Í8Í)8. évi január hó 22-én. MAGY. KIR. SZABADALMI |||p HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10418. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Újítás töltényeken. DUFFEK ARTHUR MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 április hó 26 ika. A kézi lőfegyvereknél, valamint lövegeknél és minden egyéb czélra eddig alkalmazott töltényeknél, a lőporgázok minden irányban egyenlő erővel ható feszültségének aránylag csak csekély része érvényesül hajtóerő gyanánt; ezen gázfeszültségnek nagy része a töltényhüvely fala és feneke által fogatik föl, a mi az utóbbi esetben a visszalökésben nyilvánul, míg az előbbeni esetben ezen erő a töltényfalat kidomborítani iparkodik, a mi azonban lőfegyvereknél a hüvely alakjának teljesen megfelelő töltényűr által megakadályoztatik és csak szabálytalanul dolgozott vagy rossz anyagból készült hüvelyeknél fordul elő. Ezen tünemény oka valamennyi tölténynél kivétel nélkül azon térnek hengeres alakjában rejlik, mely a lőport vagy robbanó anyagot tartalmazza. A jelen találmány tárgyát képező újítás szerint a töltények ezen részét, illetve a töltényhüvelyt akként alakítjuk, hogy az eddig oldalt és hátrafelé ható feszültségek legnagyobb része előre, a lövedék feneke felé irányíttassék és így a gázfeszültségnek közvetlenül a lövedékre ható részével együttesen ez utóbbit kihajtsa. A jelen találmány szerint a töltény elégési terének vagy a töltényhüvely hátsó részének oly alakot | adunk, hogy a töltény lőportöltése a lövedék fenekétől a gyújtópont felé kisebbedjék, úgy hogy a lőpor mennyisége lehetőleg csekély és épen elegendő legyen a gyújtás előidézésére. Ezen czélt a töltény égési terének, illetve a töltényhüvely hátsó részének kúpos vagy ogival alakítása által vagy pedig egy, a hengeres égési térbe vagy hüvelyvégbe benyúló kúpos vagy ogival toldat által érhetjük el. A mellékelt rajz ily tölténynek három foganatosítási alakját láttatja hosszmetszetekben. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, az a lőportér ogivalisan van alakítva, mely űrös térnek csúcsa a b hüvelyfenék síkjába esik és a központos c gyújtópontot képezi, melyen a gyutacs vau elrendezve. A töltény égési tere a gyújtóponttól a lövedékig folyton szélesbedik és itt az utóbbit szorosan körülfogó f hüvelyrész megy át. Ezen a lőportöltést befogadó, űrös térnek alkotói egyenes, egyszer vagy kétszer görbített vonalak lehetnek, úgy hogy az égési tér a töltényben általában kúpos forgási fölület által határoltatik. A mint a 3. ábrából látható, kúpos vagy ogivalis g toldatot is alkalmazhatunk, mely utóbbinak csúcsa a lőporral megtöltött a