10412. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes számító-lécz
— 3 -kimetszéseibe illenek és a v szögeccsel megerősített A rúgó (lásd 3. sz. ábra mellett) a mutatót gyöngéden a vályúhoz szorítja. A műszer használatát és előnyeit legjobban néhány példával lehet megvilágítani, szem előtt tartván, hogy egyenesekre fölrakott logarokkal dolgozván, a szorzásvonalak összeadássá, az osztás kivonássá, a hatványozás szorzássá, a gyökvonás osztássá válik. Szorzás. A 11. ábrában a nyelv m részének l-e a vályú 189 6 . vonásán áll. ugyanakkor a nyelv 35 vonásával szemben a vályún 66 4 -et olvasunk le. Vagyis lsge X 35 — 6,; 4 . A nyelvnek ezen egyszeri beállításánál a szorzó bármely értékénél eredményt kapunk a vályúnak vagy a vagy b részén, csak arra kell ügyelnünk, hogy a szorzandót mindig a nyelv m részének középre helyezett 1-ével keressük föl a vályú b részén — a mihez könnyen hozzászokunk. Tehát jelen esetben, miután l89( i az öl és méter közötti viszonyszám, a nyelvet egyszer állítjuk be és mégis leolvashatjuk a vályún, hogy 35 öl == 664 m. és 27 öl (a vályú a részén) =512 m. Ez a régi rendszerű léczen hasonló alapú beosztás mellett nem volt lehetséges máskép, mint hogy a nyelvet két ízben kellett beállítani, mi időveszteséggel járván, táblázatok készítésére és használatára kényszerített. Osztás. Az osztandót a vályú b részén a mutató y vonásával rögzítjük, az osztót pedig a nyelv m részén fölkeresve az osztandó alá állítjuk, ekkor a nyelv m vagy m' részén levő kezdet- vagy végpontja, a vályún a hányadost metszi le. így a 11. ábrán a mutató y vonásával rögzítjük a vályú b részén a 96 7 számot és ez alá állítjuk a nyelv rn részén levő 5x -et akkor a nyelv l-e a vályúnak úgy a mint b részén is a hányadost l8!) 6 -ot metszi le, vagyis 96 7 : 5, = lsae-Ezen hányadost le sem kell olvasnunk, ha azt még egy vagy több számmal kell megszoroznunk, hanem a helyett a nyelven a szorzót keressük föl és az ezzel — a vályún — szemben levő szám fogja mindjárt a végeredményt adni. így a vályú a részén a mutatóval 3,7 -et rögzítvén alá, állítjuk a nyelvnek ltí l vonását, akkor a nyelv 4-es vonásának a vályún 75 8 , 8 vonásának pedig 151 6 felel meg, vagyis: -JÜ-X 4 = 76 8 ÉS-^ X 8 = 151 6 . Ezen a gyakorlatban gyakran előforduló föladat megoldása a régi rendszerű számító léczen — a beosztások ugyanazon alapja mellett — hasonlíthatlanul nehézkesebb. Négyzet, négyzetgyök. Ha a mutató y vonását a vályú a vagy b részének valamely beosztására állítjuk, úgy a mutató s oldalán az a vonás (lásd 9. ábra) a vályú d részén a négyzetet adja; fordítva, ha a vonást állítjuk be a vályú d oldalának valamely beosztására, akkor az y vonás a vályú a vagy b részén a négyzetgyököt adja.'; A 12. ábrában a nyelvnek n része van a vályúba tolva és ezen helyzetében a lécz a sin. a és b cos x meghatározására szolgál. A nyelv n beosztásának kezdő vagy végső vonását a vályún fölkeresett szorzandó alá állítjuk és a nyelven a szöget fölkeresvén, ennek vonása a vályún az eredményt metszi le. A 12. ábrában látjuk, hogy: 43 X sin 1°—35' = 011 9 és 4, X cos55° = 2„. A 11. ábrában a nyelvnek széle a vályú fenekének beosztását annak c részén 277 8 -nál, a 12. ábrában pedig C>83 B -nél metszi. Ugyanakkor a 11. ábrában a nyelv I vonása l89 6 -on a 12. ábrában pedig 43 áll. Tehát log 18 9 6 = O2778 és log 43 = 0„!3 6 . A 11. ábrában a nyelv széle a vályú fenekének beosztását 3° l'-nél, c" beosztását pedig 27° 49'-nél metszi, míg a nyelv kezdet vonása 1 89 6 -nál áll. Tehát cotg 3° l' = l1 8 !)6 és cotg 27° 49' — 1 89 6 . Tg 3° 1' és tg 27° 49'-et a vályú beosztásainak kezdet vagy végső vonása metszi le a nyelven. A log tg és cotg számításoknál különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a nyelvnek jobb vagy bal széle a vályú fenekén üresen hagyott téren túl ne tolassék. Ezek előre boesájtása után könnyen oldhatjuk meg a 12. ábrán ezen képletet d = h cos a cos v. m = h cos x sin a természetesen két beállításra. Egy beállítással határozhatjuk meg azonban a következő
