10412. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes számító-lécz
Megjelent I 8í)8. évi január lió 22-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10412. szám. VII/o. OSZTÁLY. Egyetemes számító lécz. ABONYI JÓZSEF MÉRNÖK PANCSOVÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 31-ike. Az általános alkalmazásra szerkesztett Mannheimer-rendszerű számítólécz ma még mindig csak érdekes, de kevéssé elterjedt műszer, minek oka az, hogy kétféle alapú beosztásánál fogva a gyakorlati életben sűrűbben előforduló többféle föladat megoldására vágj- épen nem alkalmas vagy kevés pontosságot nyújt. Az általam szerkesztett számítólécz alapja mindig a lécznek csaknem teljesen kihasznált hos^a és mégis arányok föloldására, szögfüggvényekkel való számítások eszközlésére ép oly egyszerűen, biztosan, de természetesen nagyobb pontossággal használható föl, mintha a beosztások alapja a lécznek csak félhossza volna. Eltekintve attól hogy vele «2 , y a.- loga is meghatározható, még a d = cosa ah, m = */a sin2*h kiszámítására specziálisan szerkesztett lécznek beszerzését is fölöslegessé teszi. Miután pedig vele mindezeken kívül valamely terület töréspontjainak távolságát a szögmérő műszertől (távmérés 800 méter távolságban meg Vaoo, sőt szükség szerint 1 /80 0 pontossággal is), valamint azoknak valamely alapvonalra vonatkoztatott összrendezőit is ki lehet számítani sajátos módon nyert adatokból — sőt ezen coordinatákat vele papirra is fölrakhatjuk a mérnök kezében nélkülözhetetlen műszerré válik. Az eszköz áll egy vályúból, nyelvből és mutatóból. A vályú keresztmetszetét 1. ábra, fölülnézetét 6. ábra alúlnézetét 8. ábra, oldalnézetét 9. ábra, tünteti föl és külső elrendezésében hasonlít a régi alakhoz. Beosztását illetőleg képzeljük a vályú a részét (1. 6. ábra) 1000 0 egyenlő részre osztva és tekintsük ezen a 0 kezdetponttól számítandó hosszakat a számok Brigg-féle logarithmusainak. Ezen föltevés mellett a logarkönyvből keressük ki az egyes természetes számoknak megfelelő hosszakat. így jut 1 a 0 beosztáshoz. Ez lesz tehát a kezdetpont. jön a 0U S , 17 a 280 4 , 6 a 7m , 9 a 9642 és 10 a lO00 0 beosztáshoz; ez lesz tehát a végpont. A vályú b részén (lásd 6. ábra) a kezdet és végpont a középen összeesnek és a beosztás úgy képzelendő, mint ha a vályú ezen b része körbe volna hajlítva s a beosztás a kezdetponttól a végpontig folytatólagosan eszközöltetnék. Kezdetponttól a végpontig ez is lOooo egyenlő részre van beosztva, tehát a középtől logl = Ótól jobbra b" felé log 316 2 = 50 0 -ig és folytatólag 6'-néI log 316 2 = 5-től log 1000 0 — 10-ig, — mely a kezdetponttal esik össze — vannak a sorszámok fölrakva. A vályú feneke c (lásd 1. és 6. ábrák) középrészen eMiél 100l) 0 egyenlő részre
