10391. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítők

<!N Megjelent 1 <SÍ)8. évi január hó 20-án. MAGY. fjSgj KIR SZABADALMI H I VATAL SZABADALMI LEIKAS 10391. szám. V/e/2. OSZTÁLY Gó'ztúlhevítők. KELEMEN MANÓ MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 október hó 23 ika. A mellékelt rajzokban ábrázolt gőztúlhe­vítők bizonyos számú csövek rendszeréből állanak, melyet úgy külön készülékként ál­líthatunk elő és melyet közvetlenül fűtünk, vagy a melyet, a mint ez a mellékelt raj­zokban ábrázolva van, az illető gőzkazán lángcsatornáiba építünk. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának ugyancsak egy ka­zánrendszernél, Cornwall-kazánnál való al­kalmazását tüntetik föl, de lehet ezen el­rendezést csekély változtatásokkal minden gőztermelőnél is alkalmazni. A jelen találmány főjellege a következők­ben áll: 1. Kígyóvonalban hajlított 11 csőelemek­nek különös elrendezésében és 2. a kettős csöveknek alkalmazásában, melyeknek b keresztmetszete gyűrű ill. kör­alakú és melyeken a gőz keresztül áramlik, míg a fűtő gázok a d külső csövön kívül­ről és a c belső csövön belülről áradnak át-Az 1—7. ábrákban bemutatott gőztúlhe­vítő kígyóvonalban hajlított li csőelemeknek csoportjából van összeállítva, melyeknek vé­gei EL E'1 elosztó-, illetőleg gyűjtő-csövekbe torkolnak. A kazánból jövő telített gőz az E1 elosztó­csőbe árad, átáramlik az egyes csőkígyókon, a második E3 csőben összegyűl és innen alkalmazási helyére vezettetik. A 4. ábrában az E1 ill. az E2 cső kereszt­metszete van föltüntetve, melyből látható, hogy a csőhöz a mindkét oldalon kinyúló p hosszborda van hozzáöntve, mely a köze­pes q mélyítéssel van ellátva, olyképen, hogy a mindkét oldalon kiálló részek fecskefark­alakúan vaunak kivágva, mely kivágásokba a megfelelően kampóalakú s csavarlejeket beakasztjuk. A q mélyítésbe az R csövek tömítését illesztjük be, melyhez ezek karimáját a kampócsavarok és a t karima segélyével odaszorítjuk. A 8., 9. és 10. ábrákban bemutatott gőz -túlhevítőnek egy foganatosítási alakja bizo­nyos számú, egymással összekötött, a c ós a d csőből álló A kettős csőből áll. Mindegyik A kettős cső két végén az egymással szem­benálló e csőágtoldattal bír, miáltal a csö­veket egymással hüvelyek, karimák segé­lyével vagy más alkalmas módon össze­köthetjük. A telített gőz a kazánból itt is a nyíl irá­nyában árad a túlhevítőbe és azon zeg-zu­gosan folyik át, a mi után azt alkalmazása helyére vezetjük. A 11. és 12, ábrákban az imént leírt túl-

Next

/
Thumbnails
Contents