10373. lajstromszámú szabadalom • Gép körkeresztmetszetű kötelek előállítására

- 2 korong tengelyével párhuzamos a1 orsókon, mint 2. és 3. ábrában, vagy a korong ten­gelyére merőleges, két oldalt b csapágyak­ban nyugvó rt2 csapszögeken, mint a 4. és 5. ábrákban rendezhetők el. A csévék száma az egyes korongokon a kötélnek általuk képezett konczentrikus rétegeiben lévő fona­lak számának felel meg. A csévékről lefutó c fonalak (szükség szerint) a c] fonálvezetők előnyösen nyitott, kettős horgok és c2 vezető­fiilek által vezettetnek a tengelyközép felé-Mindegyik korong d agyával az űrös, eZ-nél ágyazott dl tengelyen ül és az aczél­ból (vagy más kemény anyagból álló) e sze­lencze befogadására szolgáló harangalakú e1 toldatot hordja, mely a szelencze beillesz­tésére alkalmas e2 nyílásokkal van ellátva és átfúrt e3 meghosszabbításával az e4 csap­ágyban nyugszik. Az e szelencze akként van beillesztve, hogy a koronggal együtt forog; a szelencze kissé kúpos furattal bír, hogy a beléfutó fonalakat erősen a már képezett kötélhez szorítsa és simítsa. Az egyes fonalak által képezett csavar­vonalnak emelkedési szöge a korong forgási sebességének a kötél lnízási sebességéhez való viszonyától függ; de mivel a kötél hú­zási sebessége az összes csévekorongoknál állandó, tehát kell (ha azt akarjuk, hogy az összes fonálrétegek egyenlő emelkedési szög­gel sodortassanak), hogy az egymást követő korongok fordulatszámai az általuk szolgál­tatott fonalak számával fordított arányban csökkenjenek. Magától értetődik, hogy a korongokat nemcsak, mint az 1. ábrában, váltakozva nyitott és keresztezett szíjakkal, hanem fo­gaskerekek, Gall-féle lánczok vagy egyéb alkalmas szerkezetek segélyével is hajthat­juk ; lehet továbbá a csévéket a korongoknak nem mindkét oldalán (3. ábra), hanem csak egyik oldalán is elrendezni. Az egész beren­dezés különböző vastagságú kötelek előállí­tására szolgálhat, a szerint, a mint nagyobb vagy kisebb számú korongra illesztünk csévéket. Az eddig leírt elrendezésnél az e szelencze a hozzátartozó csévekoronggal mereven van összekötve és ezzel együtt forog. A kötél keménységének fokozására ajánlatos az e szelenczét a csévekorongnál valamivel gyor­sabban forgatni. Ezen czélból a 6. ábrában bemutatott elrendezés alkalmazható. Az e szelenczét, melynek karimája fogas koszorú­val van ellátva, a korong testén kívül, a koronggal conaxiálisan elrendezelt f csap­ágybanágyazzuk és az előnyösen szimmetriku­san elrendezett fl f1 áttevő tengelyekkel hajtjuk, melyek egyrészt a fönti e4 , másrészt az f csapágy által tartatnak és az f1 p fogaskerekeket hordják, melyek az e3 cső­toldat végére ékelt f4 fogaskerékkel, illető­leg az e szelencze fogas koszorújával kapcso­lódnak. Az új fonálréteg már az e3 korongtoldat furatában vitetik rá a szerkezeten átjáró kötélre és csak az e szelencze által, a kö­télnek ezen való átjártakor simíttatik és komprimáltatik tökéletesen. Ha az a csévék, mint azt fönt leírtuk, a koronggal szilárdan összekötött a1 csap­szögeken is vannak elrendezve, akkor külö­nösen a kötélnek belső fonálrétegeit előállító gyorsan forgó csévekorongoknál azon hát­rány válik érezhetővé, hogy a fonál erősen visszasodrott állapotban vezettetik a kör­keresztmetszetű kötélre. Ezen hátrány ki­küszöbölése czéljából az a csévéket b kere­tekbe ágyazzuk (7. és 8. ábra), melyek a csévekorongokon alkalmazott csapágyakban forgatható é3 a korong tengelyével párhuza­mosan elrendezett rövid g1 tengelyeken ül­nek. Ezen tengelyek mindegyike végén a g2 zsinórkorongot hordja és az összes zsi­nórkoróngok a végnélküli gs zsinór által (8. ábra) egy helytálló, pl. a d2 csapágyon megerősített gl zsinórkoronggal vannak összekötve, mely a zsinórkorongnak egyik irányban való forgásánál a csévéket hordó g keretet ellenkező irányban forgatja és ez­által az a csévéről legöngyölődő fonálnak visszasodratását részben vagy egészben meg­akadályozza. A korongon megerősített h fonalvezetők a c fonalaknak a csévékről való szabatos legöngyölését teszik lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents