10325. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozók elrendezés tápvíz előmelegítőknél gőzgépberendezések számára

Megjelent 18í)8. évi január hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KI II. IIIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 10825. szám. V/fl/1. OSZTÁLY. Nyomásszabályozók elrendezése tápviz-előmelegítőknél gőzgépberendezések számára. HAUSER JÁNOS FBIGYES MÉRNÖK NÜRNBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 14-ike. Elsőbbsége 1896 márczius 23-tól kezdődik. A gőzgéptelepeken használt tápvíz előmelegítő segélyével a tápvizet a gőzgép fáradt gőze segélyével csak 100° C-nyi hőmérsékletre melegíthetjük, úgy hogy ennek következtében a fáradt gőznek jelentékenyrésze, ha csak azt valamely más czélra nem hasznosítjuk, veszendőbe megy. A jelen találmány már most a fáradt gőznekjobb és tökéletesebb kihasználását az által teszi lehetővé, hogy abból az azt környező tápvíz által még akkor is vonatunk el meleget. midőn az már 100° C.-nyi, sőt ennél magasabb hőmérsékekre van fölhevítve. A jelen találmány szerint ezen czélt egyik ismeretes fizikai törvény alapján úgy érjük el, hogy egy előmelegítő belsejében mesterséges úton a két közeg között, melyek egyike csövekben a másikon megy keresztül, úgy hogy azok állandóan hővezető válaszfal által egymástól el vannak különítve, még 100° C-on fölül is bizonyos hőmérsékleti különbséget állítunk elő. Mindaddig, míg ily hőmérsékleki különbség létezik, a két közeg között kölcsönös hőcsere történik és így a fáradt gőz sürítettetik. Ezen hőmérsékleti különbség létesítése czéljából a fáradt gőznek és a viznek nyomását az előmelegítőben akként szabályozzuk, hogy a fáradt gőznek nyomása mindig nagyobb legyen az előmelegítendő viz nyomásánál, a hol is ez utóbbit úgy szabjuk meg, hogy a forrpont 100° C.-on fölül feküdjék, úgy hogy tehát a viz még ezen hőmérsékleten fölül is képes legyen hőt befogadni. A tápvíz nyomásának ezen szabályozását két tetszőleges szerkezetű tápkészülék alkalmazása által érjük el, melyek egyike a másiknak, mely utóbbi az tizemkazánt táplálja, a vizet csekélyebb nyomás alatt adja át, mint a milyen a fáradt gőzé. Az egyik i tápláló készülék ezen czélból, eltérőleg az eddig ismert berendezésektől, a V előmelegítő előtt van elrendezve és a h csövön át belé folyó vizet a fáradt gőzénél valamivel csekélyebb nyomás alatt az előmelegítőbe szorítja. Itt a viz, a mint említettük, 100° C.-on fölül fölhevíttetik és azután az m vezetéken át a második n tápláló készülékbe folyik, mely azt a szokásos módon a gőzkazánba nyomja, bármily legyen is ennek üzemnyomása. A tápvíznek, valamint a fáradt gőznek nyomását manometerek segélyével vizsgáljuk meg, melyek segélyével a hőmérsékletek is megállapíthatók, hacsak erre külön termometereket nem alkalmazunk. Hogy azonban a fáradt gőz és az előmelegítőben lévő tápviz nyomása a fáradt gőznek melegszol-