10307. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasút
fegyverzetét hirtelen meghúzza. Tehát e1 és f1 között az elektromos kapcsolat megszakad, de létesül c1 és fL között. Lássuk már most, hogy mi a fegyverzet eltolódásának következménye: 1. A két e± fx kontaktus nincs egymással elektromos kapcsolatban, tehát az E elektromágnes áramköre megszakad, az A armatúra az e f kontaktusokra esik. de mert a c. és d kontaktusok nincsenek egymással kapcsolatban, a B tuskó sincs összeköttetésben a vonallal. 2. A fj dt kontaktusok között az A1 fegyverzet kapcsolatot létesít és így az áramot a Bx tuskóba vezeti, úgy, mint az előbb a tuskóba. m Megjegyzem — és ez igen fontos és a találmányra jellemző, — hogy a kocsi a kontaktusokra semmi más módon nem hat. csakis a közeledésével. Az áram megszakításánál a két Í'i dl vagy c2 dt lemez között szikra nem csap át, minthogy a B tuskó, az és d1 lemezek és a vezeték ellenállása és önindukcziója gyakorlati szempontból nulla, tehát az áram teljesen a kocsi továbbítására használható és a* megszakítás pillanatában szikra nem keletkezik. Ha a kocsi tovább mozog, az F szán az F" helyzetbe jut és ugyanazok a jelenségek ismétlődnek, melyek előbb végbementek, a B2 tuskó azonnal bekapcsolódik, a mint Bx tuskóba többé áram be nem jut, tehát megjegyzendő, hogy az vífegyverzet a kezdeti helyzetébe tér vissza, az E elektromágnest a földre kapcsolja és a B tuskó elő van készítve arra, hogy a leírt módon működjék, ha egy újabb jármű foglal fölötte helyet. Tehát a mondottakat a következőkben lehet összefoglalni, ha a 2. ábrát vesszük alapul és a különböző indexek azt jelzik, hogy hányadik tuslfóhoz tartoznak az illető részek. Ha a szán az Fn -\-1 helyzetbői az F„-f-2 helyzetbe jut: 1. közvetlenül gerjeszti a B„ -f- 2 tuskót, 2. kikapcsolja /?„-)-1 tuskót, 3. kapcsolatot létesít az E„ elektro^ mágnes és az Bn tuskó és a föld között. Az egyes részeket kapcsoló elektromos vezetékek némileg módosíthatók, úgy, mint az a 3. ábrán látható, melynek alapelve változatlanul ugyanaz, a mi a most leírté. Tekintsük a By tuskót. Az E1 elektromágnes egyik sarkával a tuskóhoz, másik sarkával a földre van kapcsolva, még pedig állandóan Mikor az F szán az FL helyzetbe jut, az Aí fegyverzet meg van húzva és a két (\ és dx kontaktus között létesít kapcsolatot, melyek közül az egyik (di) a Bx tuskóhoz van kapcsolva, a másik (ct ) pedig a B2 tuskó e.2 kontaktusához. A B2 tuskó A2 armatúrája az alsó helyzetben van, és ennek következtében a két e2 és f2 kontaktus egymással áll kapcsolatban. Következik ebből, hogy mint előbb az A1 fegyverzet meghúzása által a /it tuskó az elektromforrással jön kapcsolatba, míg a következő B2 tuskó f2 kontaktusa azzal állandó kapcsolatban van. Ha a szán az F1 helyzetből az F" helyzetbe jut, ugyanez ismétlődik. Az A3 armatúra meghúzatik. a c3 és d2 kontaktusok kapcsolatba jönnek, míg az c2 és f\ kontaktusok egymástól el vannak választva, úgy hogy a Bx tuskó, mely eddig a pillanatig a két egymással kapcsolt kontaktuson át nyert áramot, most csak a szánon át kap és ha a szán előre mozog és a Iil tuskót elhagyja, az illető tuskón áram egyáltalában nem megy át, az A1 armatúra leesik és az egész berendezés a kezdeti állapotba jut vissza. A következőkben csak az első kiviteli módozatot fogom leírni, de magától érthető, hogy mindaz, a mit erről mondani fogok, a másodikról is áll. Következik ebből, hogy 1. ha a két kocsi között levő távolság nagyobb vagy legalább is egyenlő a két tuskó között levő távolság kétszeresével, 2. hogy a kocsi visszafelé csak oly távolságra mozoghat, a mily hosszú a szán. Ezért a rendszer általában kettősvágányú pályára van szánva, bár a később leírandó szerkezetek segélyével egyvágányú pályáknál is használható. Mindegyik tuskó kommutátorja egy automatikus árammegszakítóval (4. ábra) van fölszerelve. Legyen i a szükséges áramerősség maximuma, ekkor fontos, hogy a kommutátoron
