10303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok tisztítására
_ 4 — alakjában nyomás alatt vezetik a hűtő fölülethez, ennek következtében a gázok tovább is lehűlnek, a le nem csapódott vízgőzök lecsapódnak és a gázokban lévő ammóniák a csapadékvíz által elnyeletik-A csapadékvíz elvezetése az álló n szívócsővel történik, míg a teljesen megtisztult gázok a harmadik készülékbe jutnak, hol a szénsavat nyeletjük el. Eme készülék kivitele és működési módja a 2. ábrán látható vízszintes készülékével egyezik meg. Az általános elrendezés különben olyan is lehet, liogy a készülékeket nem egymás mellett, hanem egymás fölött helyezzük el. Végül még megjegyzendő, hogy az elnyelő anyag és hűtőfolyadék bevezetése és a csapadékvíz elvezetése nem csak egy ponton történhetik, hanem hogy a henger egyes szakaszaihoz két, három vagy több ponton is lehet hűtő vizet vezetni. A folyadékréteg képződése és a kátrány leválása igen természetesen annál könnyebben fog történni, minél nagyobb a gázok súrlódása és nyomása. Ily súrlódás létesítésére sima hengerföliilet még akkor sem igen alkalmas, ha a fölület a szárnyakkal ellenkező értelemben forog. Világos azonban, hogy a súrlódás tetemesen nő, ha a hengerfölületet hullámos bádogból készítjük, vagy pedig ha azt kiugrásokkal, sugaras bordákkal látjuk el, melyekbe a gázok a czentrifugálerő hatása következtében bele ütköznek. A leválás ekkor első sorban ezeken a bordákon megy végbe úgy, hogy a forgó palást ily bordák rendszerével helyettesíthető, vagy hogy a leválást már azelőtt fejezzük be. mielőtt a gázok a hengerpalástokhoz érnek. A bordák megfelelő alakításával a készülék munkabírása tetemesen nő. Egy ily módon kiképezett készülék az 5. ábrán függélyes és a 6. ábrán vízszintes metszetben látható. A fix függélyes a hengerben. mely a szükségnek megfelelően alkalmas módon kívülről fűthető vagy hűthető, pl. a kettős palást vagy a hullámbádog által képezett csatornákon átfolyó hűtő vagy fűtőközeg segélyével, ellenkező értelemben két konczentrikus szárnyrendszer forog. A belső rendszer az r2 szárnyakból áll, melyek két s2 fenék segélyével vannak a g tengelyen megerősítve. A külső o2 u3 v2 rendszer ugyancsak két fenék segélyével van a rövid, csőalakú h2 tengelyeken megerősítve. A kezelendő gázok a d csövön a belső, az r2 szárnyak által bezárt térbe jutnak. A gázok beömlése czéljából x2 és «'2 -nél alkalmas zárókészülékek vannak alkalmazva, úgy. hogy a gázok a berajzolt nyilak irányában kénytelenek mozogni és a hengeren az c csövön át eltávozni. Az r3 és n2 v2 a2 szárnyak különböző módon lehetnek alakítva. A vízszintes metszetben ((5. ábra) baloldalt egy áttört u2 henger van alkalmazva, mely oly czélból, hogy a fölület nagyobbá legyen, hullámos vagy zegzugos fölületet nyer és azonkívül úgy belül mint kívül v2 szárnyakkal van megrakva. A r3 szárnyak alakja sugaras vagy pedig szögletalakúak. Hogy a szárnyak illetve a paláston a folyadékréteg képződését siettessük, ezeket a fölületeket legczélszerűbben reszelő módjára alakítjuk. Az u3 palást ebben az esetben át van törve, hogy a gázok végül a külső v2 szárnyak hatása alatt a külső fix a hengerhez veressenek és az ezen lévő réteggel kölcsönhatásba jussanak. Mint azt már említettük, a belső u2 palást egészen el is maradhat, úgy hogy csak a c2 szárnyak maradnak meg. Hogy ezeknek a sokféle módon kiképezhető i2 és c2 szárnyaknak a gázokra gyakorolt hatását nagyobbítsuk, a szárnyak, mint az az 5. ábra jobb oldalán fölül látható, egymásba ujjak módjára fogódzhatnak, a mennyiben az r2 szárnyak kimetszéseinek a v2 szárnyak kiugrásai felelnek meg és viszont. A 6. ábra jobb oldala példaképen ily szárnyak más kiviteli módozatát mutatja be. A 7. ábrán a készülék további módosítása látható, a keresztmetszet alsó része két áttört, ellenkező értelemben forgó y2 és y1 2 palástot mutat, melyen az r2 és v2 szárnyak vannak alkalmazva. A fölső részen a palástok szárnyait elhagytuk, a palástokat reszelő alakba;! képeztük ki és egymáshoz annyira
