10298. lajstromszámú szabadalom • Mérő műszer forgató áram számára

Megjelent 18í)8. évi január lió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 10298. szám. VII/cl. OSZTÁLY. Mérő műszer forgató áram számára. SIEMENS ÉS HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 15-ike. A jelen találmány kiindulási pontját a forgató áram munkájának mérésére szolgáló Beim-Eschenburg és Aron által javasolt következő módszer képezi. A mellékelt rajz 1—8. ábráiban egy a szimmetria kedvéért egyenoldalú báromszögnek csúcsait képező ABC szorítók egyrészt a három forgató áramvezetékkel vannak kapcsolva és az áramot másrészt valamely áramfogyasztónak pl. lámpának vagy motornak adják át. Az A és C felé haladó áramokat la lb és Ic-vel, az AB BC és CA között uralkodó feszültségeket pedig Ec, illetőleg Ea. illetőleg Eb-ve\ jelöljük. Az A B és C szorítók által szolgáltatott forgató áram munkáját már most oly két dynamometer-adat különbsége által határozzuk meg, melyek egyike az la áramnak az Eb feszültséggel való kombinácziójából, másika pedig az lb áramnak az Ea feszültséggel való kombinácziójából keletkezik. Jelöljük ezen kombinácziókat (la Eb) és lb Ea-v al. Ennélfogva a munka A = (la eb) — (lb Ea) A munka mérésére azonban a forgó mező elvén alapuló műszert is alkalmazhatunk. A mellékelt rajz 2. ábrájában ily műszernek egyik foganatosítási alakja van bemutatva. A külső, lemezekből és papirbetétekből előállított R R vasgyűrűnek négy befelé nyúló sarktoldata közül az egyik szemben lévő pár vastag sodronyú SS, a másik pár ellenben vékony sodronyú D D göngyöléssel van ellátva. Ezen R R vasgyűrűn belül az ugyanily módon előállított E E vashenger akként van elrendezve, hogy közöttük néhány mm.-nyi hézag marad, melyben a rézbádogból vagy más anyagból készült F dob forgatható. A munka ezen esetben is két leolvasás különbözete által határoztatik meg, melyek közül az egyik ismét la és JE6-nek összeköttetése, a másik pedig lb és Ea-nak összeköttetése által keletkezik. Ezen kombináczióknak azonban más természetiteknek kell lenniök, mint az iméntieknek. Míg ugyanis az egyik S S tekercspáron (2. ábra) a hasznosított áramok egyike áramlik keresztül, a másik 1) D tekercspárt oly áramnak kell átjárnia, melynek amplitudája az Eb feszültség amplitudájával arányos és melynek fázisa e mellett az Eb feszültséggel szemben épen 90°-al van eltolva. Ugyanezen szabály érvényes a második leolvasásnál is. Más szavakkal, az Eb és Ea feszültségektől függő áramok fázisának az