10295. lajstromszámú szabadalom • Javítások a zinkérczek elektrolysisében

- 3 -előnyös, gyakorlati munkaviszonyokat nyerünk, ha a kathoda fölületén egy-egy négyzetméterére viszonyított 50 Amp.-nyi áramsűrűségénél és körülbelül 1 méter hosszú és 0 6 méter széles kathodáknál mindegyik kathoda számára óránkint körülbelül 13 köbméter levegőt alkalmazunk. Körülbelül 10° Bé.-nyi és 'iterenként 5—10 gr. szabad kénsavat tartalmazó zinkvitriol-lúgnál a legkülönbözőbb tisztátlanságok mellett, ez utóbbiak főtömegének eltávolí ása után és a fönt említett adatok alkalmazásával a spongyaképződést elkerülhetjük és szép szolid csapadékot nyerhetünk. Az elekrolyzis lebonyolódása közben a kathodákon zink csapódik le és az anodákon oxygén fejlődik. Az elektrolitikai berendezésben tartalmazott lúgmennyiség, eltekintve csekélyebb veszteségektől, változatlan marad ós folytonosan az elektrolytikai berendezés és a kilugozási edények között kering. A lűg savtartalma annak az elektrolytikai berendezésen való átjáratkor fokoztatik, zinktartalma T)edig csökkentetik; a kilugozási edényeken való átjártakor ellenben a savtartalom csökkentetik és a czinktartalom fokoztatik, úgy hogy az átlagos tartalmak ugyanazok maradnak. A kísérletekből továbbá kitűnik, hogy a zinkspongya képződésére befolyással van a szabad kénsavnak a fölbontási czellákban való keletkezésének módja is. Ha ugyanis a savat hozzáadagoljuk, akkor, ha ez vegyileg tiszta, bizonyos körülmények között mégis keletkezik zinkspongya; ha ellenben a szabad savat akként hagyjuk képződni, hogy előbb neutrális lúgot alkalmazunk és ebből addig csapatunk ki zinket, míg a kivánt savassági fokot elértük a nélkül hogy a lúg zinkoxyd által regeneráltatnék akkor a zinkspongya keletkezése elkerültetik. Mivel ezen első periódusban zinkspongya keletkezhetik, a kathodákat a normális savassági fok elérése után a zinkspongyától megtisztítjuk^ itt kezdődik aztán a tulajdonképeni szabályos proczesszus, melyben a fölbontási czellában képződött sav, a zinkoxyd föloldása által leköttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítások a zinknek elektrolytikus uton való nyerésére szolgáló folyamatokon melyek abban állanak, hogy a tetszőleges ismert módon nyert zinklugot elektrolízisnek vetjük alá és egyidejűleg kavarómüvekkel vagy más alkalmas eszközökkel, előnyösen azonban levegőnek a czel'ákba való befúyása által, oly heves czirkulácziót létesítünk az elektrolytben, hogy a spongyaképződés, a mint az lényegében le van írva, megakadályoztatik. 2. Javított eljárás a zink elektroiyzisére, mely abban áll, hogy a természetes érczeket pörköljük, előnyösen kénsavval kilugozzuk és az ekként nyert lúgot ismeretes eljárások segélyével lehetőleg megtisztítjuk, zinkkathodák és szénből, ólomból vagy más, az oxygén által nehezen megtámadható testekből képezett anodák segélyével elektrolyzáljuk és ezzel egyidejűleg csövek segélyével a czellák alsó részén az elektrolytba nyomó levegőt fuvunk be, lényegében oly czélból és oly módon, a mint az le van írva. 3. Javított eljárás a zink elektroiyzisére, mely abban áll, hogy valamely tetszőleges zinkoldatot az esetleges hozzáelegyített idegen fémektől ismeretes eszközök segélyével megtisztítunk, azt előnyösen körülbelül 10° Bé,-nyi sűrűségre hozzuk és minden liter után körülbelül 5—10 g. szabad kénsavat tartalmazó savassági fok mellett elektrolyzáljuk, a mikor is körülbelül 1 méter hosszú és 07 méter széles elektródák alkalmazásánál és körülbelül 50 Amp.-nyi áramsűrűségnél az elektrolytba a czellák alsó végén csöveken át az elektródák négyzetméterére óránként körülbelül 1*3 m8 levegőt fuvunk be, a mint az lényegében le van írva. A zink elektroiyzisére készülékeknek oly kombinácziója, mely áll egy czellával vagy a czellák egy csoportjával ismeretes szabályok szarint összekötött valamely tetszőleges áramforrásból, továbbá a nyomó