10250. lajstromszámú szabadalom • Újítások vadászfegyvereken

— s — szerre működik, mint az eddigi fegyvereknél, mert a g" kampó mindkét g pöczöknél közös. A hüvely kihúzó ezen helyzetéhen a hüvelyek még nagyobb részt a esőben vannak és ismét betolódnak egészen, ha a hüvelykihúzó bezáratik. A hüvelyeknek azonban a leírandó készüléknél fogva egészen ki kell dobatniok és mint hogy ennek a duphifegyvereknél csak kilőtt állapotban kell megtörténnie, a kihúzó feje a leírt módon van szétválasztva és minden fejre egy szétválasztott kidobókészűlék van alkalmazva, a mely csak kilőtt állapotban jöhet működésbe. A kidobókészűlék a 1) fölhúzóba van ágyazva s áll egy h' csap körül forgó 11 lemezből, a mely lemez //' lánczra akasztott / rúgó hatása alatt áll, mely másik végével egy pöczökre támaszkodik. A H lemez hátsó részén egy csuklószerű h rész van alkalmazva, a mely egy h" rúgó által hátrafelé, a H lemeztől pedig távol tartatik-Ezen II lemez az e feszítőrúd által hozatik mozgásba lecsapódott, tehát nem fölhúzott állapotban (2. ábra). Egy e" nyúlvány ki áll az e pöczök előrészén a // fölhúzófej nyílásán és hegyével a//lemez h csúcsán átnyúlik. Ha most a cső lebillen, akkor először is a föntebb leírt patronkihúzás megy végbe a g" csapnak a g pöczökre való hatása következtében. Egyúttal azonban a h rész is bele kapaszkodik az e" nyúlványba, ugy hogy a cső további lebillenésénél a II lemez előre forgattatik és ez által az 1 rúgó feszített helyzetbe jut. Ha a cső billenése közben már majdnem elérte a végső helyzetét, a h rész hegye átugorja az e" csap csúcsát és ez, az ezen módon feszítő hatásától fölszabadult / rúgó visszacsapja a H lemezt hátrafelé, a mikor az utóbbinak 11 nyúlványa a g pöczök hátulsó részét találja és ez által a Gr kihúzófej visszafelé csapódik, úgy hogy a hüvely kidobatik. A zárásnál kimozdul az e" csapnak h előre mozgatható lengő része és azután a h" rugója által ismét lefelé álló helyzetbe jut. Fölhúzott helyzetben (1. ábra) az e rúd hátratolt helyzetben van és ezért az e" nyúlványa is hátul áll anynyira, hogy a lebillenésnél a /< rész szabadon elmehet, anélkül, hogy a // lemezt fölhúzná. Ezen esetben tehát nem is következik be a hüvelynek kidobása. Végre még megemlítendő, hogy a Zkakas, nem úgy mint leírva és a 8. ábrában mutatva volt a z' csapon, mely különben a z mutatót tartja, hanem egyenesen a t/feszítő emeltyű (I csapjára is alkalmazható Ezen esetben természetesen épúgy a ^ mutató, mint a z" csap és ennek az e rúdba való kapaszkodása fölösleges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csuklóval bíró vadászfegyvereknél egy ütő és föl húzó-szerkezet, jellemezve a fegyver belsejében vezetett, hegyével az ütközőn körösztül menő c gyúszög. c' ütőrúgó, egy d lengő feszitöemeltyű, mely d"-nél a c gyúszögbe kapaszkodik és d'" nál az a ravaszkampóhoz szolgáló pihenővel van ellátva és a d feszítőemeltyűre ható e rúd által, mely a cső lebillentésénél a D elő- vagy fölhúzórész f ferde lemezének hatása által a rézsút levágott e' kampójára aként működik, hogy a d feszítő-emeltyűt hátrafelé lendíti, mely az ő részéről acgyúszöget fölhúzza, míg a ravaszkampó a d emeltyű d'" pihenőjére esik. 2. Egy az 1. igénypont alatt jellemzett kétcsövű fegyvernél a hüvelykidobó-készűlék, mely áll egy a mindkét csöhöz függetlenül szolgáló G kihúzóból, egy mindkét kihúzóhoz szolgáló g vezetőpöczökből és egy a B' előrészén lévő merev kampóból, mely mindkét g vezető-pöczök g' kivágásába aként kapaszkodik, hogy a cső lebillenésnél mindkét G kihúzó hátrafelé tolatik. ;5. Az 1. és 2. igénypontok alatt jellemzett fegyvernél egy hüvelykidobó-készülék, mely áll a I) előrészben lengő ágyazott 11 lemezből, mely 11" kampójával egy / rúgó által pörölyszerüen hátrafelé a g pöczök végéhez hajtatik és áll egy a // lemezre lengőn alkalmazott h részből, melynek mozgása hátrafelé a H lemez hozzáütődésétől határoltatik, előre pedig egy h" rúgó által, az egész aként működik össze, hogy a cső lebillentésével a