10232. lajstromszámú szabadalom • Szerkezetek prizmás tábla részleteknek prizmás táblákká való egyesítésére

Megjelent 1<SÍ>8. évi január lió 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 10232. szám. vill/g. OSZTÁLY. Szerkezetek prizmás táblarészleteknek prizmás táblákká való egyesítésére. EWEN JOHN MEIGGS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát szerkezetek képezik prizmás táblarészleteknek prizmás táblákká való egyesítésére, mely szerkeze­tek a mellékelt rajzokban vannak bemu­ratva. Az 1. ábra oly prizmás tábla fölülnézete, melynél a táblarészleteket körülfogó keret a prizmának éleit metszi, a 2. ábra körösztmetszet, - a 3. ábra egy módosított prizmás tábla­részlet perspektivikus nézete, a 4. ábra oly prizmás tábla fölülnézete, melyen belül egy kombinált táblarészlet van elrendezve, az 5. ábra metszet a 4. ábrának 5—5 vonala szerint, a 6. ábra a 4. ábrának függélyes metszete, a 7. ábra a prizmás tábla egy módosí­tott alakjának körösztmetszete. a 8. ábra ugyancsak egy módosított foga­natosítási alak egy részletének perspektivi­kus nézete, míg a 9. ábra ugyanannak körösztmetszete. A a prizmás táblarészletnek B prizmák­kal ellátott testrésze, mely utóbbiakból a C prizmás táblát alkotjuk. Ezen prizmás tábla­részletek a tetszőleges méretű és alakú D keretben vannak egyesítve és ezen belül az E léczekből képezett váz által tartatnak össze, mely léczek í-nél (6. ábra) hasíték­kal bírnak, hogy a fényt átbocsássák és széleiken betétekkel, csíkokkal vagy ékek­kel lehetnek ellátva és vagy a prizmás táblarészletek szélein vagy sarkai fölé nyúl­nak, mint F a 9. ábrában, vagy a prizmás tábla G üveganyagába be vannak mélyítve, (5. ábra) vagy a fölülettel egy síkban fe­küsznek (6. ábra). Ezen vázat még vagy elektrolitikus úton is állíthatjuk elő. vagy elegendően lágy, oly fémből készíthetjük, mely a kivánt helyzetbe nyomható, mely esetekben a kész lécz /-alakú körösztmet­szetet nyer és oly H toldatokkal látható el. melyek a prizmás táblarészlet kerülete mentén benyúlnak a prizmák közötti baráz­dákba (1. ábra), vagy a tábla fölületén elő­állítható ./ horonyba vagy K mélyítésekbe vagy rányomható az L csúcsokra (3. ábra). A mint a 7. ábrából látható, az E lécz vé­konyabb lehet a prizmás táblarészletek kö­zött hagyott hézagoknál; de származhatnak ily rések különben a prizmák széleinek sza­bálytalansága folytán is; ily esetekben a megmaradó hézagokat alkalmas M anyag­gal pl. czementtel vagy más effélével tölt­hetjük ki és ezenfölül a kötés tökéletesí­tése czéljából még elektrolitikus fémcsapa­dékot is állíthatunk elő.

Next

/
Thumbnails
Contents