10231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás boltozati fölülvilágítások összeállítására
Megjelent 1808. évi január hó 7-én. VI AGY SZABADALMI KíR. HIVATA L SZABADALMI LEI RAS 10231. szám. Vlll/g OSZTÁLY. Eljárás boltozati föliilvilágítások összeállítására. EWEN JOHII MEIGGS MÉBNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 13-ika. A jelen találmány prizmás téglák összeállítására vonatkozik és tárgyát a prizmás tégláknak oly kombinácziója képezi, mely az ily prizmás téglákból képezett járható fölületek előállításában jelentékeny újítást képez. A jelen találmány tárgya a melléket rajzlapokon van föltüntetve. Az 1. ábra egy kilencz téglából képezett prizmás tábla fölülnézete. A 2. ábra körösztmetszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. ábra ugyancsak körösztmetszet az 1. ábrának 3—3 vonala,, szerint. A 4. ábra körösztmetszet az 1. ábrának 4—4 vonala szerint. Az 5. ábra egy prizmás tégla oldalnézete. A 6. ábra elektrolitikus úton összekötött prizmás tábla módosított alakjának keresztmetszete. A 7. ábra a téglákat összetartó váz módosított alakja, melynél az egyik irányban futó vázrészek lapos csikókból és a másik irányban futók drótból vannak előállítva. A 71 . ábra a 7. ábra föltüntetett táblának körösztmetszete. A 8. ábra a 7. ábrában föltüntetett váz segélyével összefogott prizmás tégla oldalnézete. A 9. ábra az ily prizmás téglákból alkotott járdarészietet mutat. A találmány tárgyának világosabb föltüntetése czéljából a mellékelt rajzokban az egyes részek hajlásszögét túlozva mutatjuk be; ezen hajlásszögek a gyakorlatban nagy mértékben módosíthatók a körülményekhez képest. A megfelelő részek az összes ábrákban azonos hetükkel van jelölve. A a középső prizmás tégla, B. fí a sarki prizmás táblák és C, C a közbenső oldalas prizmás téglák. Ezen kilencz téglát a jelen találmány szerint akként egyesitjük, hogy azok mintegy boltozatot képeznek, mi által a lehető legnagyobb átlátszó fölületet és a legkisebb, tartó fémrészek által képezett átlátszatlan fölületet nyerjük. Az eddig szokásos ily prizmás tábláknál az átlátszatlan, mint pl. fémből álló tartó vagy szegélyező anyag által képezett föliilet igen nagy, mi által aránylag kevés fénymenynyiség bocsáttatik körösztül. Ezen előnyösen kilencz téglából (esetleg többől vagy kevesebből) álló csoportok előnyösen könnyű aczél- vagy vaskeretben egyisíttetnek és abban egyrészt boltozatot képező kölcsönös állásuknál, másrészt az azokat körülfogó váznál fogva erősen megtartatnak. Ily táblát pl. úgy állíthatunk elő, hogy előbb a váznak hosszabb D, D szárait, azután ezekre haránt irány osan a prizmás téglák között a
