10229. lajstromszámú szabadalom • Prizmatikus ablaktáblák helységek természetes fénnyel eszközölt megvilágításának fokozására

Megjelent 181>8. évi január lió 7-én. MAGY. gg|í KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10229. szám. VlII/g. OSZTÁLY. Prizmatikus ablaktáblák helyiségek természetes fénnyel eszközölt megvilágításárak fokozására. EWEN JOHN MEIGGS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát oly prizmás "áblák képezik, melyek több kisebb prizmás áblából állíttatnak össze és ablaküvegek gyanánt alkalmazva az illető belső helyiségnek jobb megvilágítását czélozzák. Az ily lemezeknek előállítása bizonyos nehézségekkel jár, melyeknek kiküszöbölése képezi a jelen találmány czélját, melynek árgya a mellékelt rajzokban van bemutatva. Az 1. ábra egy ily prizmás lemeznek néite a prizmákkal ellátott oldal felől. A 2. ábra ugyanannak függélyes metszete. A 3. ábra egy még nem kész táblának nézete a rávetődési oldal telől. A 4. ábra a kész táblának ugyanily nézete. Az 5. ábra a 3. ábrában föltüntetett lemeznek körösztmetszete. A 6. ábra oly prizmás táblának nézete, melynek belső része be van mélyesztve. A 7. ábra ugyanannak körösztmetszete. A 8. és 9. ábrák részben kiemelkedő belső fölülettel bíró prizmás tábla nézete illetve körösztmetszete. . A 10. ábra ugyanily, kész prizmás táblának nézete. A 11. ábra pedig ugyanannak körösztmetszete. Az A üvegtestnek B, C, D, E haránt irányú prizmái, a prizmás táblának egész szélességében vagy közel egész szélességében vannak elrendezve. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, a C, D és E prímák különböző körösztmetszettel bírhatnak. A 1) és E prizmáknál szakadozott vonalak mutatják, mily magasak voltak ezen prizmák mellső élüknek legömbölyítése előtt, a körösztmetszet fölülétén belül lévő pontozott vonalak pedig a prizmák azon alapszélességét mutatják, mellyel azoknak bírniok kell, ha azokat párhúzamos oldalakkal és élesen végződő élekkel akarjuk foganosítani. A D és E prizmák rézsútos fölületei a görbe F Ffölületek által vannak összekötve, úgy hogy a prizmák végei az egész lemeznek prizmás oldalán egy síkba esnek. A prizmáknak ezen elrendezése által minden a lemez hosszában és a prizmákra harántirányban mért hosszegységre egyenlő számú prizma esik, a prizma tábla vastagsága a külső prizma-élektől a rávetődési fölületig mérve mindenütt egyenlő, a hol is a prizmák oldalai egymással különböző szögeket képezhetnek. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, a prizmás táblák egyesítése az azokat minden oldalról körülfogó G keret és ennek rövid