10193. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés mozdonyok számára

.YlejsU'U'itl !<S07. évi cleczenibvr lió 30-án. 101911 szaró. V/e/3. OSZTÁLY. Füstemésztő tüzelés mozdonyok számára. MARÉK KÁROLY A CSÁSZ. KIR. OSZTRÁK ÁLLAMVASUTAK FŐFÖLÜGYELŐJE BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 23-ika MAGY. SZABADALMI KIR. IIIVATA L SZABADALMI LEI RAS Az összes eddigi, gyakrabban alkalmazott füstemésztő tüzelések, mint pl. a Thierry Langer-, Marek-féle és egyéb füstemésztők finom gőzsugaraknak a tüzelőtérbe való bevezetésén alapulnak, melynek czélja, hogy vegyi és mechanikus, illetve csupán mechanikus hatás által a füstképződésnek eleje vétessék. A Thierry- és Langer-féle berendezések a tűznek körülményes kezelését igényelik és ekkor csekély rostélyhatást föltételezve, kielégítő eredményt szolgáltatnak; a Marekféle füstemésztő forszírozott tüzelésnél is hatásos. Az összes említett berendezéseknél a gőzsugarak bevezetése következtében a gőz, illetve víz fogyasztásában tetemes többlet áll elő, úgy hogy bár ha ezen készülékek alkalmazása által a szén gőzösítő képessége látszólag fokoztatik is, a tüzelőanyag fogyasztásában mégis (5 10°/o) többlet érezhető. Még inkább észrevehető a nagyobb tápvízszükséglet hátránya, mivel ez által a menet tartama a különben szükségtelen megállások következtében lényegesen ineghosszabbíttatik. ha-a füstemésztőnek a menet egész tartama közben működésben kell lennie. A következőkben leirt tüzelés, mellyel a | füstemésztést, gőzsugarak és a tűzszek! rénybe beépített aknaszerű boltozatok alkalmazása nélkül, mint a milyenek a Marekféle készüléknél el vannak rendezve, egyenlő tökéletes módon érhetjük el, lényegében a következő tényeken alapszik : 1. A füstemésztésben a legfőbb szerepet mindig a csőfalon elrendezett, tűzálló téglákból álló boltozat viszi, mivel ez a fűtő gázokat és a lángot szűkített keresztmetszeten való áthaladásra kényszeríti, melyben a szekunder (fölső) levegővel való keveredés könnyebben eszközölhető, mint a tűzszekrénynek teljes terében. Eddig azonban ily boltozatok szerkesztésénél a számos kísérlet után helytelennek bizonyult azon föltevésből indultunk ki, hogy a boltozat alatt képződő láng és gáztömeg hosszú ívben a boltozat vége körül húzódik tova, míg a láng ós a gázok a fujtató csőnek erős hatása következtében tényleg a boltozat vége körül hirtelen kanyarodnak, úgy hogy az égési termékek ezen részének melegmennyisége a füstemésztésben csak azon csekély mérvben vesz részt, melyben e'zen égési termékek a secunder levegővel éppen érintkeznek. 2. A tűzszekrányek hátsó sarkaiban kép-