10164. lajstromszámú szabadalom • Vízsugaras kondenzátor
A találmány tárgyát képező következő elrendezésnél az A ejektor megmarad, a hideg vizet azonban az I csövön át vezetjük be, mely az Ii csappal van ellátva és mely a B czentrifugális szivattyúnak H szívó csövébe torkol (lásd a 12. ábrában részben metszett eliilnézetét). A helyett, hogy mint előbb, a fölös vizet és az A ejektor által tovaragadott levegőt a vezetékből két, a czentrifugális szivattyúnak oldalrészeire szerelt csövön át vezessük el, az A ejektor divergáló kúpja és a szivattyú szívó tere között a T túlfolyasztóval ellátott F edényt rendezzük el. A divergáló kúpból kitóduló folyadéksugár nem jut közvetlenül az F edénybe, mivel így az A ejektorban nyert sebességéből származó eleven erejét teljesen elveszíteni és csak kelletlen örvényzést idézne elő. Hogy ezen eleven erőt, a mennyire csak lehet, kihasználhassuk és ekként a szivattyú munkafogyasztását csökkentsük, a sugarat a D csövön vezetjük át. mely,az F edényen áthatol és fölül vagy egész fölületén lyukakkal van ellátva, melyeken át a fölös víz és a tovaragadott levegő vagy gáz kiömlik. Ezen cső az edényen kíviil a czentrifugális szivattyúnak H szívó csövéig és a hideg víz bevezetésének pontján túl az ugyanoly átmérőjű G csövén van meghosszabbítva. Ez által a H csőben újabb szívó szerkezetet képezünk, mely a hideg víznek keringésben hozatalát megkönnyíti. Ha a hideg vizet bizonyos mélységből kell fölszállítanunk, akkor a szivattyú által a tartályból vett meleg víz mennyiségének szabályozása válhat sziikstjgessé. Ezen czélból a tartály és a szivattyúnak szívó csöve közé tolattyút igtatunk. Ha ellenben a befecskendezendő víz nyomás alatt áramlik be, akkor ezt a szivattyú szívó vagy nyomó vezetékének egyik pontján vezethetjük be. Látható tehát, hogy a hideg víz bevezetése különféleképpen történhetik. A készülék sajátossága mindenesetre abban áll. hogy ugyanazon víztömeget akként hajtjuk át egy kúpos kettős fúvókán, hogy: 1. ezen víztömeg a lehető legnagyobb mennyiségű gőzt abszorbeálja, a mennyiben a hideg víz bevezetését akként szabályozzuk, ho<*y a lefolyó víz oly forró, a mennyire az az előállítandó vákuumnál éppen megengedhető ; 2. a víz a fúvóka által kiszívandó gáz tovaragadására elegendő nagy eleven erővel bír; 3. a fúvókából kiömlő víznek eleven ereje a szivattyúban hasznosíttatik, úgy hogy csak annyi munkát fogyasztunk, a mennyi arra szükséges, hogy a folyadéknak a készüléken való keresztüláramolása által előidézett folyadékveszteségét kiegyenlítsük. A vízsugaras kondenzátornak fölületi kondenzálásra való alkalmazásánál, a mint már említettük, igen kevés vizet fogyasztűnk, mely magasabb hőmérséklettel áramlik ki-Ennélfogva bármily szerkezetű hűtőt alkalmazhatunk, a lefolyó víz lehűtésére, mely azután ismét beföcskendezésre használható. Gőzhajóknál ezt a hajótest hosszirányában elrendezett a tengervíz mosta hűtő fölületek által egyszerűbb módon érhetjük el. Ezen hűtőfölületet ugyanis maga a hajó fala képezheti. Föltéve, hogy a víz alatt lévő oldallemezek rekeszesen vannak foganatosítva és f. g, h (13. és 14 ábra) három egymásután következő, a vízszint alatt fekvő vaslemez, akkor ha a tőfal külső oldalára ,7-vel párhuzamosan, a vékony i bádoglemezt szögecseljiik. ezen tőfal mentén hosszú keskeny kamra keletkezik, mely szükség esetén a hajó egész hosszára is kiterjedhet. Mivel pedig ezen kamrának egyik fala a tenger vizével közvetlenül érintkezik, annál hatásosabb hűtőszerkezetet képez, mennél nagyobb a hajó sebessége. A vízsugaras kondenzátor szivattyújának oldalrészeiből származó vízfölösleget ezen hűtő szerkezeten vezetjük keresztül. Hogy csőkötéseket lehetőleg elkerülhessünk, a kamrát az r fal által egymással csak s és s' végeiken közlekedő két részre osztjuk. A p csövön át beáramló meleg víz ennélfogva jobbra-balra az egész kamrán átáramlik, lehűl és az n csövön keresztül ismét a vízsugaras kondenzátorba áramlik vissza.
