10164. lajstromszámú szabadalom • Vízsugaras kondenzátor

nyílással van ellátva, két különböző perio- » dúsban áramoltathatjuk ki. Az egyik tolattyúnyílás az előreáramlási periódus alatt, a másik a tulajdonképeni kiáramlásnál van nyilva, a tolattyút exezenterrel vagy görbületi koronggal működtetjük. Ennél fogva az előreáramlás periódusa alatt, melyben nagyfokú vacuum nem szüséges. a gőz az A ejeetoron átáramló, aránylag forró vízzel érintkezésbe hozatik és csak kevés gőz marad vissza, mely a hideg vízzel táplált és normális vacuumot létesítő E ejector által absorbeáltatik. m Második elrendezés. A hideg víznek a víz sugaras kondenzátorba való bevezetésének második módja abban áll, hogy a vizet permet alakjában vezetjük az E ejektornak szívó kamrájába, mely czélból a H csővet alkalmazhatjuk. A víznek ezen befecskendezése befejezi a gőz kondenzáczióját és az így származó keverék az A ejector által a kondenzátorban tartalmazott levegővel egyidejűleg kiszívatik. Ezen esetben a friss víz mintegy körülfogja a szivattyú által keringésbe hozott meleg vizet, míg az az előbbi esetben az E ejeetoron való áthaladása után az A-ban czirkuláló meleg vízsugárnak közepére jut és íg3r

nem érintkezik oly közvetlenül a kondenzálandó gőzzel. A víznek a H csővön át való befecskendezése a kondenzáczióra nézve tehát kedvező, csakhogy éppen úgy, mint a közönséges kondenzátornál, azon hátránnyal bír, hogy a befecskendezett vizet légüres térben osztja el, úgy hogy a Uenne tartalmazott levegő szabaddá lesz és a kondenzátorban szétterjed. Ezen a levegőt az A szívó szerkezetnek kell absorbeálni. Tudvalevőleg azonban ezen kettős kúpos fúvókák oly csekély haszonhatással bírnak,hogyelőnyös azokat, a mennyire csak lehet, keveset működtetni. Az első elrendezésnél a befecskendezett víz nem szolgáltat levegőt az E szívóban. A két eljárásnak egyidejű alkalmazása által előnyeiket egyesíthetjük. Ha a készüléket valamely gőzgóp kon-i denzátora gyanánt alkalmazzuk, akkor annak megakadályozására, hogy az űzem beszüntetésének pillanatában a víz a hengerbe tóduljon, egy kiáramlási csővön oly légbebocsájtó csapot rendezünk el, melyet kinyitunk. mihelyt a gép gőzt beáramoltató tolatytyú záratik. A lendítő kerék tehetetlenségénél fogva a mótor a bebocsájtó tolattyú zárása után még néhány fordulatot végez, úgy hogy a szívó hatása még folytatódik és a víz a hengerbe való beáramlásában megakadályoztatik. A kondenzátor a géppel egyidejűleg hozatik működésbe. Az előzőkben már említettük. hogy miképen lehet a vízsugaras kondenzátor alkalmazása által csökkentett vízfogyasztást oly újabb kombináczió foganatosítására fölhasználni, mely a föliileti kondenzáczió előnyeit nyújtja, a mennyiben a kondenzálandó gőznek a fölszabaduló meleg fölvételére szolgáló hideg vízzel való érintkezését megakadályozza. Az ezen eredményt lehetővé tevő készülék tulajdonképpen már nem föliileti kondenzátor, hanem inkább hűtőszerkezet. A 9., 10. és 11. ábrákban függélyes hosszilletve függélyes kereszt és vízszintes metszetben, az ily hűtőszerkezettel ellátott vízsugaras kondenzátornak egyik foganatosítási alakja van bemutatva, A a vízsugaras kondenzátor és B annak czentrifugális szivattyúja. A hűtő szerkezet az M tartályból áll, melyben bizonyos számú galvanizált bádogból vagy rézbádogból előállított N test van elrendezve, melyeknek hullámos oldalfalai igen nagy hűtő fölületet szolgáltatnak. A P czentrifugális szivattyú, mely ugyanarra a tengelyre lehet szerelve, mint a B szivattyú és ugyanazon szíjkorong által is működtethető, a hűtő vizet a tartályon át élénk, folytonos keringésbe hozza. Mivel a kondenzácziónak ezen módját, különösen hajógépeknél fogjuk alkalmazni, föltehetjük, hogy a szivattyú a tartályban az absorbeálandó meleg kalóriáinak megfelelő menynyiségű tengeri vizet czirkuláltat. Ha a hűtő fölületet és a keringő víz köbtartalmát bizo-