10140. lajstromszámú szabadalom • Porgyűjtő kicserélhető gyűjtőtömlőkkel önműködő leporoló készülékekkel és folytonos szívással
— 2 — mint azt a (5. és 6. ábra) mutatja, a hevederek a gyűjtő szövettel együtt z csavarok segélyével a b keret és y födőléczek közé szoríttatnak. A hevederek alsó részét a szitaszövethez varrjuk és zsineg segélyével az i léczekre feszítjük. A p hevederekre q pároló pálczákat erősítünk. A tömlők egy tetszőleges csoportja, a szekrény választófala által elzárva külön osztályt képez; az ilyen tömlőcsoportot azután együttesen a keretre feszitjük. A leporoló szerkezet / szegmentekből, h kilincsből, az e tengelyen lazán forgó E és B lánczkerék által hajtott le lánczból, l l1 P peczkektTől és m végnélküli csavarhajtásból áll (1. és ábra). Ha ezen szerkezet az n bajtó-kerék által működésbe hozatik, akkor a k láncz a nyíl irányában fog mozogni. I peczek a h kilincs mögé nyúlik és ez által a kilincsel összeköttetésben lévő fL szegmentet, valamint az ugyanazon tengelyen lévő f1 szegmentet forgásba hozza. Ezen szegmentek sodronnyal lévén a c alsórésszel összekötve, az utóbbit oly magasra emelik, hogy a h kilincs az állítható o ütköző által kikapcsoltatik. A gyűjtő, s rugók hatása következtében lefelé halad és ez által, valamint a p hevederekre erősített q poroló pálczák által hatályosan és tökéletesen poroltatik. A p hevedereknek még azon czéljuk is van. hogy megakadályozzák a gyűjtőnek a folytonos igénybevétel által való kinyulását. A láncznak jobbról balra való mozgatásánál az l peczek mielőtt még a h kilincset érintené, egy emelőbe ütközik, mely a t és tx csövekben alkalmazott csappantyúval áll összeköttetésben, mi által a csappantyú addig záratik. míg egy csoport leporolása megtörténik. A láncz vissszamenetelénél ugyan ily módon eszközöltetik a csappantyú kinyitása. Ezen művelet annyiszor ismétlődik, a hány l peczek van a lánczon alkalmazva és így az ütések, illetőleg a leporolások száma tetszés szerint növelhető vagy csökkenthető. A k láncz, mely az m végnélküli csavarhajtás által folytonosan mozgattatik, az l peczekkel együtt a második szerkezethez jut és itt az egész művelet, ugyan-úgy, mint az első szerkezetnél láttuk, ismétlődik, úgy hogy minden csoport leporolása különkülön önállóan történik. Az a tömlő által tisztított levegő a készülék fölső részébe kerül, ahol a t és íl csövekbe jutván, a szívó szelelő által kiszivatik (1., 2. és 3. ábra). A tömlőkön visszamaradt, illetőleg leporolt liszt vagy por stb. közvetlen a szekrény alsó részébe esik, a honnan vagy szállító csavar segélyével, vagy pedig, mint azt az 1. és 2. ábra mutatja, r kefék által u kiömlő csatornába hozatik. A szitacsoportok koraiakban is elhelyezhetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Porgyűjtő kicserélhető gyűjtő-tömlőkkel, önműködő poroló készülékkel és folytonos szívással, jellemezve A szekrény által, melyben B porgyűjtővel ellátott csoportok akként vannak elrendezve, hogy i lécz, illetőleg c keret segélyével, x sodrony vagy láncz által, a szekrénynek A1 födelére szerelt leporoló készülékkel oly czélból vannak összekötve, hogy a fölhuzás által és kikapcsolás után a porgyűjtő tömlőknek s rugók által előidézett visszahuzása folytán a p hevederre erősített q porolópálezák az a tömlő külső fölületére rakodott port attól eltávolítják, mely por szállító csavar vagy r kefe segélyével az n kiömlő-csatornába hozatik, míg a portól megszabadított tiszta levegő az A1 födélen alkalmazott t és t1 csöveken körösztül eltávozhatik. 2. az 1. alatt igényelt porgyűjtő leporolókészűléke, mely m végnélküli csavar hajtásból, továbbá a lánczon lévő ll1 12 peczkek által működtetett f1 szegmentekből, h kilincsből, o ütközőből és x lánczból, illetőleg s rugóból áll. 3. Az 1. alatt igényelt porgyűjtőnél az a tömlők alkalmazása, melyek belső oldalán q porolópálczákat tartó p hevederekkel bírnak, mely hevederek fölső részükön a tömlőszövettel együtt vannak megerősítve, alúl pedig a tömlőszöveti* varratnak. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTED
