10113. lajstromszámú szabadalom • Szűrő vízművek számára

Megjelent 18í)7. évi deczember hó 18-án. magy. jter Km. szabadalmi j

b|| hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 10113. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Szűrő vízművek számára. kurka richárd szűrőgyáros bécsben. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius 16-ika. Jelen találmány tárgyát egy vízműveknél alkalmazható szűrő képezi, mely könnyen szétszedhető elemekből áll s az eddig használt szűrőket kiváló egyszerűsége és abszolúte biztos működése által múlja fölül. Mellékelt rajz 1. ábrája egy kétrészű szűrőelem hosszmetszetét láb nélkül. 2. ábrája ugyanezt lábbal, 3. ábrája fölülnézetét, 4. ábrája az egyes elemek egymás melletti elhelyezését hosszmetszetben, 5. ábrája annak fölülnézetét mutatja. A szűrő több elemből áll. melyek az 1. és 2. ábrán látható alakban készíthetők. Az elem a likacsos, természetes- vagy műkőből áll, melynek fölső vége négyszögletes b peremmel bir, de e perem fölé még g cső nyúlik ki. A cső alsó része vagy sima, mint ez az 1. ábrán látható, vagy pedig c négyszögletes lábbal van ellátva. Ha az elemet műkőből készítjük, akkor legkönnyebb két darabban gyártani s a darabokat agyaggal összeégetni. A természetes kőből készítendő elemeket legczélszerűbb egy darabból előállítani, de lehet több darabból is készíteni és czementtel összeragasztani. Az egyes elemek egymás mellé való helyezése, mint a 4. és 5. ábrán látható, úgy történik, hogy ezek függőleges helyzetben olyképpen állíttatnak egymás mellé, hogy négyszögletes b peremük egymást érje, miáltal egy sík föliilet képződik, melyből csak a cső vége emelkedik ki. A tartány padozatán, melyben az elemek vannak, az egyes elemek vagy sima végükön, vagy pedig a végükön lévő négyszögletes c lábukon (2. és 4. ábra) állanak és d vízálló anyaggal (beton, falazat) van egyik elem a másiktól elvásztva. Ha a cső alsó vége peremmel nem bir, akkor az elemek közötti teret bizonyos magasságig vízálló anyaggal kitöltjük, peremmel biró elemeknél pedig a vízálló anyagot c lábra (4. ábra) teszszíik s így az elemek között szilárd összeköttetés létesül. Az elemek fölső b peremére szintén vízálló anyag (beton stb.) tétetik oly magasságig, hogy a cső fölső részével egy síkban legyen és csak g nyilás maradjon szabadon. Hogy a víznyomás az elemeket el ne mozdítsa, az elemek rudakkal, horgokkal szilárdan összeköthetők. Az egyes elemek között 1 tér i infusorius földből, őrölt téglából, turfából, agyagból, faszénből stb. álló szűrőanyaggal van kitöltve. Az egyes elemek likacsos a csövei ezen anyagra szívó hatást gyakorolnak s így az anyag a cső falára rakódik. A tartány alsó részén a tolattyúval el-