10095. lajstromszámú szabadalom • Automatikus acetylen-fejlesztő
- 2 -gázfejlesztő fölső részébe torkolik. Az e1 csap lehetővé teszi, hogy a teknő és a gázfejlesztő között a kapcsolat megszakadjon. Az 1.—3. ábrán látható gázfejlesztő lényegében egy függélyes A hengerből áll, mely alul a henger kiürítése czéljából tölcsérszerűen van kiképezve, fölül pedig, mint az ismeretes autoklavok, el van zárva. A hengerbe az f fL támasztókereteket helyezzük el, melyeket függélyes rudak vagy szögvasak vezetnek és fölső végükkel vízszintes szögvasakra fekszenek, ezek az A henger belsejében vannak megerősítve, ha a támasztókeretek a nyugalmi helyzetbe jutottak. Ezek a támasztókeretek a gázfejlesztőnek körülbelül féT" keresztmetszetét foglalják el és a körülményeknek megfelelően kettő vagy több helyezhető egymás fölött el. A támasztókeret belső falán vízszintes g rudak vannak alkalmazva, melyek a támasztókereteket egymás fölött fekvő emeletekre osztják és a h lemezek támasztékait képezik. Mindegyik h lemezen egy-egy i keret vagy tartály van alkalmazva, melybe a kalciumkarbid tölthető. Ezek a keretek elől iMiél részben nyitva vannak, hogy a keletkezett oltott mész kifolyhasson. Az f f1 támasztókeretek és az egyes h lemezek egy fix j gyűrűt viselnek, ezeken a gyűrűkön egy függélyes k rúdat tolunk át, úgy, hogy a h lemezek ki ne eshessenek-Nagy készülékeknél a gázfejlesztő némileg másként, például mint az a 4. ábrán jelezve van, alakítható. Az A1 tartály lejtősen van alkalmazva és a kalciumkarbidot fémszövetből vagy lyuggatott bádogból készült 1 kosarakban helyezzük el, melyeknek épp bádogból készült feneke könnyen kiemelhető, ha a kosarak nincsenek vízben. Mindezek a kosarak egymással kapcsolva vannak és egy 2 kocsira szerelhetők, mely csigák segélyével futhat a 3 U-vasak karmain. Ezek az U-vasak az A1 tartály belső falán vannak megerősítve. Az U-vas meg van szakítva, hogy a tartályokra egy a rajzlapon elhagyott födél elhelyezhető legyen azután pedig tovább folytatódik. A 3 sín I folytatása egy állványra van szerelve, mely az egész készüléket viseli. Az állvány azonkívül még egy 4 kötélkorongot is visel, melyen az 5 kötél fut, az egyik végével a 2 kötélhez van kötve, ha a tartály födelét fölnyitjuk és a kosarakat tisztogatni kell. Tisztogatás czéljából az 1 kosarakat az által, hogy az 5 kötelet meghúzzuk, fölemeljük és azokat a kosarakat, melyekben már csak mész van, megtisztítjuk, oly módon, hogy a kosarak oldalfalaiból a feneket kihúzzuk. Ekkor a mész kiesik és az (J-vasak mellett a lejtős föliíleten lecsúszik és a gázfejlesztőbe esik. Ebből a vizet és a meszet egyidejűleg eresztjük le, oly módon, hogy a 6 csapot nyitjuk. Ekkor a feneket újból betoljuk és a kosarakat kalciumkarbiddal megtöltjük, a zsinór eleresztése után pedig a tartályba bocsátjuk. Hogy a gázfejlesztőben uralkodó hőmérsékletet csökkentsük és a víznek a h tartályban vagy teknőben való megfagyását meggátoljuk, a két készüléket egyesíteni is lehet, amennyiben a tartályt oly módon alakítjuk, hogy az A vagy A1 gázfejlesztőt tökéletesen körül fogja. A készülék és részei egyébként teljesen változatlanok maradnak. A víz a gázfejlesztő minden kiviteli módozatánál az e csövön jut az utóbbiba, a gázfejlesztő fenekére folyik és lassan fölemelkedik, amennyiben az A tartályt és az 1 kosarakat kitölti és az ezekben levő karbiddal érintkezésbe jut. A fejlődött (acetylén) gáz az / csövön száll el, mely egy lx csappal van fölszerelve és egy B szűrő és kondenzáló készülékbe (1. ábra) jut, mely egy vízszintes csőből vagy hengerből áll, a melyben egymástól alkalmas távolságban ritka szövetből, pl. csomagoló vászonból vagy nagyszemű azbeszt-szövetből készült m válaszfalak vannak elhelyezve. Ezt a hengert körülbelül félig az n esőcsonkokon át vízzel töltjük meg, azután a csonkot légmentesen elzárjuk. Az 2-nél beáramló gáz a szövet lyukacsain áthalad, a szövet maga a kapilláris szerkezete következtében nedves, az áthaladó gáz My módon megszűretik és megmosatik és bizonyos mennyiségű vízgőzzel telítve tá-
