10075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selyemszerű fénynek növényi fonatokon és szöveteken való előállítására

Megjelent 1897. évi deczember lió 14-éu. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 10075. szám, XIV/© OSZTÁLY. Eljárás selyemszerű fénynek növényi fonatokon és szöveteken való előállítására. FRIEDRICH ERNŐ VILMOS CZÉGVEZETŐ CHEMNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 29-ike. Erős alkálikus lúgok- vagy savaknak közönséges hőmérsékletnél növényi rostokra való behatásánál ezen utóbbiak többféle el­változást szenvednek. A rostok először is hosszirányban tetemesen összehúzódnak másodszor a rostok ilyen állapotban rend­kívüli fölvevőképességgel bírnak festőanya­gok iránt, harmadszor az így kezelt ros­toknak egészen más húzási szilárdságuk van, mint egyébként. Mindezen tulajdonsá­gokat Mercer John födözte föl körülbelül 50 évvel ezelőtt és Angliában az idevonat­kozó eljárásra szabadalmat is kapott. Ezért nevezik a növényi rostoknak alkálikus lú­gokkal való kezelését föltalálója után mer­czerizálásnak. A rostok összehúzódása már többször képezte tárgyát német szabadalmaknak és azon sajátságot arra használták föl, hogy szöveteknek helyenként való mercerizálása által ezeknek kreppszerű mintázott kinézést igyekeztek adni. Ámde a gyakorlatban a szöveteknek vagy fonatoknak megrövidü­lése nem kívánatos dolog, miért is azt eddig az által akadályozták meg, hogy a növényi fonatokat, vagy szöveteket erősen kifeszített állapotban vetették alá az alká­likus lúgok vagy savak behatásánák és ezen állapot fönntartása mellett mosták ki azokat, mindaddig, míg a belső rostfeszült­ség meg nem szűnt. E mellett a szöveteden egyidejűleg selyemszerű fényt is nyertek. Minthogy azonban a folyadékokkal való kezelés folytán megrövidült fonatoknak vagy szöveteknek megnyújtása vagy kifeszítése általánosan szokásos, ennélfogva nem a nyújtásban magában keresendő az újítás, hanem a kimosás alatt való kifeszített tartás­ban. Ez azonban a lúgokkal, illetve savakkal való kezelést, valamint a kimosást tetemesen megnehezíti, miért is arra volt a törekvé­sem irányítva, hogy a lúgokkal, illetve savakkal való kezelést, valamint # merczeri­zált czérnák vagy szövetek kimosását kife­szítetlen állapotban eszközölhessem, anél­kül, hogy azok megrövidülésétől félnem kellene és ezen czélomat azáltal értem el, hogy a lúggal, vagy savval kezelt czérnát, szövetet legalább is eredeti hosszára, illetve szélességére ismét kinyújtom és a merczeri­zálás és kimosás közé a merezerizáló anya­goknak gázalakú savakkal (szénsav, kénessav, sósav stb.) illetve gázalakú bázisokkal (pl. ammóniákkal) való neutralizálását igtatom közben, miáltal ezen kezelés után, tehát a kimosás előtt a feszültség megszűnik. A gyakorlatban pl. czérnára a következő el­járás alkalmazandó : A jól kimosott *S meg-

Next

/
Thumbnails
Contents