10075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selyemszerű fénynek növényi fonatokon és szöveteken való előállítására
Megjelent 1897. évi deczember lió 14-éu. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 10075. szám, XIV/© OSZTÁLY. Eljárás selyemszerű fénynek növényi fonatokon és szöveteken való előállítására. FRIEDRICH ERNŐ VILMOS CZÉGVEZETŐ CHEMNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 29-ike. Erős alkálikus lúgok- vagy savaknak közönséges hőmérsékletnél növényi rostokra való behatásánál ezen utóbbiak többféle elváltozást szenvednek. A rostok először is hosszirányban tetemesen összehúzódnak másodszor a rostok ilyen állapotban rendkívüli fölvevőképességgel bírnak festőanyagok iránt, harmadszor az így kezelt rostoknak egészen más húzási szilárdságuk van, mint egyébként. Mindezen tulajdonságokat Mercer John födözte föl körülbelül 50 évvel ezelőtt és Angliában az idevonatkozó eljárásra szabadalmat is kapott. Ezért nevezik a növényi rostoknak alkálikus lúgokkal való kezelését föltalálója után merczerizálásnak. A rostok összehúzódása már többször képezte tárgyát német szabadalmaknak és azon sajátságot arra használták föl, hogy szöveteknek helyenként való mercerizálása által ezeknek kreppszerű mintázott kinézést igyekeztek adni. Ámde a gyakorlatban a szöveteknek vagy fonatoknak megrövidülése nem kívánatos dolog, miért is azt eddig az által akadályozták meg, hogy a növényi fonatokat, vagy szöveteket erősen kifeszített állapotban vetették alá az alkálikus lúgok vagy savak behatásánák és ezen állapot fönntartása mellett mosták ki azokat, mindaddig, míg a belső rostfeszültség meg nem szűnt. E mellett a szöveteden egyidejűleg selyemszerű fényt is nyertek. Minthogy azonban a folyadékokkal való kezelés folytán megrövidült fonatoknak vagy szöveteknek megnyújtása vagy kifeszítése általánosan szokásos, ennélfogva nem a nyújtásban magában keresendő az újítás, hanem a kimosás alatt való kifeszített tartásban. Ez azonban a lúgokkal, illetve savakkal való kezelést, valamint a kimosást tetemesen megnehezíti, miért is arra volt a törekvésem irányítva, hogy a lúgokkal, illetve savakkal való kezelést, valamint # merczerizált czérnák vagy szövetek kimosását kifeszítetlen állapotban eszközölhessem, anélkül, hogy azok megrövidülésétől félnem kellene és ezen czélomat azáltal értem el, hogy a lúggal, vagy savval kezelt czérnát, szövetet legalább is eredeti hosszára, illetve szélességére ismét kinyújtom és a merczerizálás és kimosás közé a merezerizáló anyagoknak gázalakú savakkal (szénsav, kénessav, sósav stb.) illetve gázalakú bázisokkal (pl. ammóniákkal) való neutralizálását igtatom közben, miáltal ezen kezelés után, tehát a kimosás előtt a feszültség megszűnik. A gyakorlatban pl. czérnára a következő eljárás alkalmazandó : A jól kimosott *S meg-