10060. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gáz- és folyadékelárúsító
— 2 — kilincs az F dobot egy irányban forogni kényszeríti és megakadályozza az f fogantyúnak visszafelé való forgatását. Ha már most a pénzdarab bedobása után az F dobot elforgatjuk, akkor a pénzdarab alsó peremével a G emeltyűbe ütközik és fölemeli azt a g rúgó hatásával szemben, mi közben a g1 emeltyűkar a H zárkerékre hat, mely az egyetlen i foggal ellátott I kerékkel egy ugyanazon X tengelyen ül. Ha ezen l fog fölfelé irányul, a mint az a rajzon látható, a fönt említett E emeltyű végére nyomást gyakorol és az ugyanazon I) tengelyre erősített C emeltyű segélyével a B szelepet vagy csapot zárva tartja. Ha most az F dobba dugott pénzdarab segélyével J kereket balfelé forgatjuk, akkor az i fog lecsúszik az E emeltyűről és ez az e rugó hatása következtében lehajlik és a B szelepet vagy csapot kinyitja, minek következtében a gáz az A kamrába áramlik. A G emeltyűn egy második g2 kilincs is van, mely egy rúgó által nyomva a J zárkerékbe kapaszkodik és egy számlálókészüléket hoz mozgásba, mely a készülékbe dobott pénzdarabok számát jelzi. Mihelyt az F dob eléggé elfordult, a G emeltyű erősen a pénzdarab alsó szélére nyom és kidobja azt a dobból a nyílás tágabb részén, mire a pénz egy e czélra elrendezett kamrába esik, mely elzárható, de ez a rajzon nincs föltüntetve. Az X tengelyre van még lazán helyezve a K fogaskerék (4. és 5. ábra), mely a K1 fogaskerékbe kapaszkodik. Ezen K1 kerék hasonlóképp egy tengelyen ül az L fogaskerékkel és a mozgást az Ll fogaskerék és M M1 kúpkerekek segélyével az N tengelyre és ez által a tulajdonképeni gázórára átviszi. Ha egy bedobott pénzdarab segélyével, amint az le lett írva, az I kereket elforgatjuk, akkor az o emeltyű, mely a G emeltyűvel egy ugyanazon tengelyen ül, az I kerékkel összekötött Px kar alsó határolását képező lejtős P fölületre nyomást gyakorol, azon végig csúszik és e közben az I kereket leemeli a K fogaskerékről, úgy hogy ez utóbbi nem követi tovább az 1 kereket balra való forgásában. Mihelyt a pénzdarab a dobból kiesett, visszatérnek a P és 0 emelők eredeti helyzetükbe, mi által a p rúgó a P1 kart mozgatván az 1 kereket a K fogaskerékkel hozza újból kapcsolatba. A kiáramló gáz a gázszabályozó készülék N tengelye segítségével forgásba hozza az M M1 L L1 K K1 kerekeket, mi által az ezekkel kapcsolatos i kerék jobbra forgattatik addig, míg az i fog újból az E emelő végébe ütközik és ezt lengésbe hozza, mi által a B szelep elzáratik. A készülékbe egyszerre több pénzdarabot is lehet bebobni, a szerint, hogy mennyi ideig akarjuk a gázt szakadatlanul használni ; ebben az esetben minden egyes pénzdarab a H zárókereket és 1 kereket egy-egy foggal balra forgatja; természetesen ügyelni kell arra, hogy az 1 kerék ne végezzen egy teljes körülfordulást, mert ekkor az i fog a B szelepet vagy csapot újból elzárja; a készüléket pl. úgy lehet elrendezni, hogy 10 pénzdarabot lehessen egyszerre bedobni, miközben a bedobott pénzdarabok száma egy Q lapról leolvasható, mely ugyanazon X tengelyre van erősítve és az / kerékkel együtt forog és kívülről a gázmérő falában alkalmazott ablakon át látható. A mutató a számlap o pontján áll, ha az i fog fölfelé áll és a szelep zárva van; i-et mutat ha egy pénzdarabot dobtunk be és az X tengely egy foggal balra fordult; 2-öt mutat két pénzdarab bedobása után és így tovább, míg másrészt a kiáramló gáz az X tengelyt az ellenkező oldalra jobbra forgatja, minek következtében a Q számlap a még el nem használt gázmennyiségét mutatja. Hogy az X tengely egyenletes mozgását biztosítsuk, úgy hogy minden bedobott pénzdarab hatása alatt mindig állandóan ugyanazon utat végezze, egy Q1 csillagkerék (6. ábra) van a K fogaskerék mellé ugyanazon tengelyre fölerősítve. Egy a K fogaskerékhez erősített U rúgó végig csúszik ezen Q1 csillagkereken és ennek fogaiba való kapaszkodása által az X tengely egyenletes forgását biztosítja. Annak megakadályozására, hogy az 1 keréknek a K fogaskerékről való leemelése
