10055. lajstromszámú szabadalom • Telethermometer

- 2 — a kénesőt a por ellen meg lehessen védeni. A kisebb, a jelző csővel ellátott üvegedény (ha az kényelmi szempontból szükséges), a nagy edénytől tetszőleges távolságban lehet elhelyezve. Akkor, ha egy épületben több helyen mérjük a hőfokot, az egyes készülékeknek jelző csövekkel ellátott kis edényei csoportokban vagy sorjában egy helyen állíthatók föl. A készüléket a gyakorlatban a legtöbb esetben oly módon alkalmazzuk, pl. az előbb említett Silo-magtáraknál, hogy nem éppen a hőfok pontos ismerete szükséges, hanem inkább az, hogy az egyes helyiségekben a hőfok mennyire emelkedett, tehát a Silomagtárban levő gabona fólmelegedését ellenőrizni lehessen. Ily esetekben és általában akkor, ha hőfokot pontosan meghatározni nem kell, a készülék adatai már magában véve is elegendők, ellenkező esetben azonban a barometer adatai is figyelembe veendők. „ A készülék különleges szerkezetét főleg az jellemzi, hogy az egyeB részek között levő kapcsolatot hydraulikus úton tömítjük, úgy, hogy a levegő a készülékből el nem szállhat. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy a készülék különböző részeit megfelelő anyagból állítsuk elő, nevezetesen az említett edényeket üvegből és a csővezeté-i ket ólomból és csak ez tette lehetővé, hogy a léghőmérők ismert elvét oly készülékek szerkesztésére használhassuk föl, melyek a hőfoknak kisebb nagyobb távolságból való leolvasását teszi lehetővé, mi tudvalevőleg eddig léghőmérőknél lehetetlen volt, és hogy a készülék több éven át teljesen légzáró maradjon. A nagy A üveg vagy porczellánedény (1. ábraj egy fölfordított (nyakával lefelé fordult) palaczkhoz hasonlít. Eme palaczk belsejébe egy vékony fémcső vezet, melynek vége fölül nyitva van, evvel a csővel már több ízben említett ólomcső van gondosan összeforrasztva. A fémcső és a nagy edény között levő kapcsolatot egy a csőreforrasztott a karima létesíti, melynek b gummi vagy hasonló tömítése van, a kari mát a palaczk nyakába egy i csavarmenetekkel ellátott fémhüvely szorítja, melyet a palaczknak csavarmenetekkel ellátott nyakára csavarunk. A nagy edénybe mi előtt azt a fémcsővel kapcsolnék bizonyos mennyiségű meg nem fagyó folyadékot, pl. gliczerint öntünk és a kapcsolás létesítése után az edényt, mint azt már említettük, nyakával lefelé fordítva fölállítjuk. A gliczerin ekkor a palaczk nyakában gyülekezik össze és a kapcsolást elfödi, a cső szabad vége pedig a gliczerinből kiáll. A kis üvegcsővel ellátott edény (2., 3., 4. és 5. ábra) egy öntött vasból készült B csészéből áll, melynek a kéneső befogadására szolgáló d mélyedese van, továbbá egy G üvegharangból, melybe a D cső van forrasztva és mely e tömítőgyűrűkkel van ellátva A C üvegharangot az E kapocs és a G fémdarab szorítja a csészére (6. ábra) az Fcsavar közvetítésével. A kis edény belsejébe a B csészén két fémből készült f és g cső vezet. Az előbbi külső végével a két edény között kapcsolatot létesítő ólomcsővel van összeforrasztva, míg a g cső a szükséges levegő és gliczerin bevezetésére szolgál. Az f és g csövek végei az edény belsejében el vannak zárva, a cső és az utóbbi között egy kis oldalnyílás létesít kapcsolatot, mely az f csőnél majdnem szorosan a fölső végén és a g csőnél valamivel a B csésze fölső fölülete alatt van. A csöveket a B csészéhez megfelelő, a csövekre forrasztott h h gummi tömítőgyűrűkkel és i i csavarházakkal ellátott k gummialapzat segélyével lehet megerősíteni. Ez az alapzat egyúttal a kis l csatornát is elzárja, mely a B csésze fölületén van alkalmazva és melyen a g csőből a levegő a készülék belsejébe jut. A k lemez ily módon szelep gyanánt szerepel, mely lehetővé teszi, hogy a levegő a készülékbe bejuthasson, de a levegő kiáramlását meggátolja. A levegőt a készülékbe kézi erővel egy kis légszivattyú segélyével vezetjük be, mely szivattyút ebből a czélból a kényelmesebb kezelhetés szempontjáhól meggörbített végű csővel