10031. lajstromszámú szabadalom • Újítások fémcsövek alakozásán, kovácsolásán, húzásán és sajtolásán és az erre szolgáló eszközökön és berendezéseken
- 10 -csoljuk és ha a T dugattyú löketét vál- • toztatni nem akarjuk, hanem ha azt kézi erővel állítjuk meg, a T dugattyú egy teljes löketet végez, hogy az S1 0 hajtókerék az S1 1 fogasrúdból kikapcsolódjon. Innen az ,S'io fogaskerék és a gép üresen jár és minthogy ekkor az S7 kötés nincs terhelve, az $'•> kötésből könnyen kikapcsolható, még pedig az S1 S kézi emelő segélyéivel. Ekkor az S8 tengely és az S1 0 fogaskerék nem forog tovább. Hogy az S7 kilincset tehermentesíteni és könnyen kikapcsolni lehessen. egy kis. de igen erős Y szelepet és Fl szelepházat alkalmazunk, (45 és 48. ábra), melynek beömlő csöve a T hydraulikus hengerrel van kapcsolva és az Y csövön a rövid U2 csővel is közlekedik. Az i j nyilak a víznek útját jelzik a kiömlésnél. líz a biztonsági szelep közönséges biztonsági szelep gyanánt is szerepel és az U3 gőzhenger U4 dugattyúja terheli (45., 48. ábra), U5 a gőzbebocsájtó és U0 a gőzkibocsájtó cső melyek egy közös tolattyú segélyével kormányozhatok. Ennek berendezése amúgy is ismeretes lévén, közelebbi leírást nem igényel. A tolattyút az TJi emelő működteti, mely az U* kereszttengelyre van ékelve, ez a tengely egészen a munkásig ér. hol az U» emelő által működtethető. Ha a biztonsági szelepet tehermentesítjük, a 7'1 hydraulikus hengerben a nyomás megszűnik és a T dugattyú tetszőleges pont ban állítható meg és minthogy ekkor az S- kapcsoló kar is tehermentesül, a munkás a dugattyút visszafelé mozgathatja. Ez egy gőz vagy hydraulikus henger segélyével történik, mint az általában szokásos, a rajz szerint azon egy Si3 kézi emelőt használunk erre a czélra, mely kisebb berendezéseknél tökéletesen elegendő. A nyomás alatt álló víz beömlését automatikusan oly módon lehet elzárni, hogy az Sl ű kerék tengelyének S14 külső végére az S1 0 kerék átmérőjével egyenlő átmérőjű V fogaskereket ékelünk, mely a fogas F1 rúdban fogódzik. Ez oldalán és alúl le van gyalulva és egy F2 vezetőcsatornában csúszik. Minthogy a két V1 és S1 0 fogaskerék átmérője egyenlő, a F1 rúd annyival tolódik el, mint az Sn rúd. A F1 rúd mellső vége sima (45., 48. ábra) és körülbelül épp oly hosszú, mint az Su fogasrúd és a T dugattyú együtt. A 45. és 48. ábra a gyalúló gépeknél alkalmaztatni szokotthoz hasonló bütyköt mutat, melynek lökete tetszés szerint szabályozható. A F8 kilincs szoritó csavar segélyével körülbelül a dugattyú teljes * löketének megfelelően van beállítva, de tetszőleges lökethosszra is beállítható. A víz a T1 hydraulikus hengerből egy automatikus elzáró szelepen egy lr csőben és innen a működtetendő hydraulikus készülékbe az X csövön jut be. A víz mozgását az o p nyilak jelzik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vörös vagy fehér-izzásig íölhevített és így képlékennyé tett ingotok kezelésére, az által jellemezve, hogy azokat egy fix A alakozócsőben helyezzük el és a közvetlenül az ingotra ható hydraulikus nyomás által a 1) l)1 vasmagra hajtjuk, miközben a folyadék az ingottói gőz által van szigetelve. 2. Az 1. alatt védett eljárás kivitelére egy A alakozó-cső, melybe a 1) mag és a C vezetőgyűrű foglal helyet, melynél a a mag egy a 77 keresztfejeu 771 tartó segélyével megerősített D1 rúdra van szerelve, míg a keresztfejjel mereven kapcsolt A alakozó-csőbe a fölhevített B ingotot helyezzük el és a nyomás alatt álló folyadékot vezetjük be (1 3. ábra). 3. A 2. alatt védett gépnél ama berendezés, hogy az A alakozó-cső furata a vízbeömlés felé szűkül, minek következtében az ingót a csőhöz a vízbeömlés felé fordult oldalán szorosan ráfekszik. (4—ü. ábra). 4. Az 1. alatt védett eljárás kivitelére egy berendezés, melynél a B magot először a J1 dugattyú nyomja az ingotba, mielőtt az ingotot a másik oldalra ható víznyomás a magra húzta volna (4—8. ábra).
