10031. lajstromszámú szabadalom • Újítások fémcsövek alakozásán, kovácsolásán, húzásán és sajtolásán és az erre szolgáló eszközökön és berendezéseken
- 7 — torkolatán a tulajdonképeni alakozót helyezzük el, melynek átmérője a cső külső a átmérőjének felel meg, míg a mag a cső belső átmérőjét határozza meg. Ha ily alakozót nagy csövek előállítására használunk, a középső rész az alakozó csővel egy darabot képezhet a mennyiben az alakozó csőbe egy gyűrű alakú tért esztergályozunk. A 29. ábra egy meleg fémből előállítandó tömör rudak, csövek vagy más hengeres vagy hasábalakú tárgyak előállítására szolgáló alakozó eső oldalnézete, a 30. ábra hátulnézete és a 31. ábra metszete a 29. ábra x -x vonala szerint. Ezeken a rajzokon egy külön A7 alakoáfc van alkalmazva, mely körkeresztmetszetű rudak sajtolására szolgál. De lehet tetszőleges (az alakozó-cső keresztmetszetébe berajzolandó) keresztmetszettel bíró rudat is előállítani, ha az N alakózót megfelelő keresztmetszettel látjuk el. Lehet négyszög, háromszög vagy tetszőleges keresztmetszetű aczél vagy fémdrótokat, rudakat vagy lemezeket készíteni, de a kör vagy közel körkeresztmetszettel bíró alakozók a legtartóssabbak. Az A alakozó-cső általános alakja és a géppel való kapcsolata az 1. és 3. ábránál leírt szerkezetéhez hasonló, az alakozó a 27. ábrán láthatóhoz hasonló. Az / hengerben egy megfordítható mozgásíránnyal bíró dugattyú van, mely általában a í. és 5. ábrán láthatóhoz hasonló. Az 1 henger a // sajtoló dugattyún erős G rudak segélyével van megerősítve. Az / hengernek és a dugattyúnak az a föladata, bogy az N alakozót az A alakozó-csőhöz sajtolja, illetve, hogy az alakozót egy újabb tuskó elhelyezése czélából leemelje, ha az első tuskót a U magon végig toltuk. Ez oly módon történik, hogy az 0 öntvényt az alakozóra szorítjuk ha a /i3 rudat előállítjuk és a J dugattyú segélyével ismét vissza húzzuk, hogy az A7 alakozót is visszahúzhassuk. Az O öntvénydarab mellső végének alakja a 31. ábrán látható, az alsó fölülete simára van gyalulva és a J dugattyú hatása alatt az O2 II2 talpakra szerelt Ol vezetékben szabadon eltolódhat. Ez az N alakozó gyors kezelését teszi lehetővé Az 0 öntvény 02 áttörése megengedi, hogy a B fémtuskót az alakozó-csőből cső vagy rúd alakjában kisajtoljuk. A találmánynak továbbá az is tárgya, hogy lehet egy hengeres furattal bíró csőbe oly fémcsövet elhelyezni, melynek falvastagságát kissebíteni kell. Ez oly módon történik, hogy az alakozó-csőbe egy meleg fémcsövet húzunk, rövid úton egy magot nyomunk a csőbe, melynek átmérőjét úgy szabtuk meg, hogy a cső fala a tövis hatása alatt megvékonyodjon. A cső hátsó végén, ott hol a magot áthelyeztük, egy záró darabot alkalmaztunk, melyen át vizet vezetünk be. Ez a víz a magot a csövön áthajtja, tehát a cső fala megvékonyodik, de a cső hossza megnagyobbodik. A csöveknek ily módon való gyártásának az a főczélja, hogy a csövek luizási szilárdsága nagyobb legyen. Eme műveletnél a csőfal vastagsága kissebbedik. tehát a cső a mag áthajtásánál nem repedhet el, mi különben igen könnyen megesett. A 32. ábra az ehhez szükséges gépekvízszintes metszete, a 33. ábra függélyes hosszmetszete, a 34. ábra keresztmetszete és 35. ábra homloknézete. A 32. ábrán látható alakozó cső körkeresztmetszetii és egy vastagfalú csőalakú meleg fémtuskót fog körül. A cső megmunkálása avval kezdődik, hogy a J1 dugattyú és a rövid H magrúd kifelé mozog. A B munkadarab hátsó nyílása ekkor, mint az P3 -nál látható és igy meggátolja, hogy a munkadarab a D mag betolásánál túlságosan eltolódjon. Az első betolás kézierővel történik és csak ennek megtörténte után nyomja a magot a II1 magrúd és a ./ dugattyúrúd a csőbe (32. ábra) és a munkadarab további befelé mozgását az gátolja meg. hogy a J'2 dugattyú, mint ezt meg rajzoltuk, lökete végpontjához elérkezett, továbbá megakadályozza az ís. hogy az A alakos cső és B fémtuskó vége kúposán kiszélesedik. Eme munka kivitelénél «a Jl dugattyúnak nem kell nagy erőt kifejtenie. A vékony a 4. és 5. ábránál leírthoz hasonló F2 lemez a J' dugattyúnál mellső végét I zárja el és az I hengerben eredetileg íöl-
