10031. lajstromszámú szabadalom • Újítások fémcsövek alakozásán, kovácsolásán, húzásán és sajtolásán és az erre szolgáló eszközökön és berendezéseken

Megjelent 1897. évi deczember lió 7-én. MAGY. ff|j KIR. SZABADALMI |||1K HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 100B1. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Újítások fémcsövek alakozásán, kovácsolásán, húzásán és sajtolásán és az erre szolgáló eszközökön és berendezéseken. ROBERTSON JAMES MÉRNÖK RAINHILL LANCASHIREBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 5-ike. A találmány főleg új és javított berendezésekre vonatkozik, melyek hideg állapotban szilárd kovácsolás által tömöríthető fémeknek, minő a vas, aczél és réz, csövekké való formálására, kovácsolására, húzására, tömörítéséi e és sajtolására szolgálnak. A fémeket ingotok alakjában fölmelegítjük. míg lággyá és formáihatóvá nem lesznek, azután formáljuk, húzzuk, kovácsoljuk és csövekké, rudakká. lemezekké vagy üreges testekké, vagy végűi oly munkadarabokká alakítjuk, melyekből az előbbiek előállíthatók. A munkamenet lényegében abban áll, hogy az ingotokat fölmelegítésük ntán erős csőalakú tartályokba helyezzük, melyek czélszerűbben aczélból valók lehetnek, és a fémet ebből a tartályból annak hosszanti irányában kisajtoljuk. A nyomás legczélszerűebben hydraulikus úton létesíthető. a folyadék a fémmel közvetlenül érintkezhetik, de czélszerűbb egy szigetelő réteggel elválasztani. Az igen nagy nyomás alatt álló folyadék a fémet a csőalakú tartályból kisajtolja, de a fém ezalatt a meleg mennyiségét és formáihatóságát megtartja, minthogy a fém a víztartály között levő hőszigetelő a melegveszteségeknek elejét veszi. A következőkben a csőalakú tartályt röviden alakozó csőnek nevezzük és evvel utalni akarunk arra, hogy a csőalakú tartályban a fémet különleges módon munkáljuk meg. továbbá, hogy a cső torkolata a legtöbb esetben alakozó gyanánt szerepel, bár külön alakozó alkalmazását mi sem gátolja meg. Hogy a fémet az alakozó csőből kisajtolhassuk és hogy ezalatt a fémet a kellő alakra hozhassuk, a folyadék által okozott nyomást úgy szabjuk meg, hogy a fémet egy mag fölött lehessen kisajtolni, mely czélra — tekintet nélkül arra, hogy csövet vagy rudat akarunk-e előállítani, mintegy 3000 atm. nyomás szükséges, mely nyomás független az ingót és az alakozó keresztmetszetétől. Ily módon fölösleges, hogy az alakozó cső és a nyomás alatt álló folyadékot — vizet — szolgáltató készülék közé egy a mag vagy más alakító tag működtetésére szolgáló hydraulikus hengert iktassunk be,' mi eddig a hő által kilágyított anyagnak az egyik vagy másik módon való megmunkálására szükséges volt. Ezekuek a régebbi készülékeknek az volt a hátrányuk, hogy a szolgáltatott nyomás mindig absolut érték volt. mert nem függött a megmunkálandó ingót keresztmetszetétől, míg az új készüléknél, melynél a nyomás közvetlenül