10026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lószőrutánzat készítésére
Megjelent IS!)?, évi deczember hó 6-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10026. szám. VITI/f. OSZTÁLY. Eljárás lószó'rutánzat készítésére LANGBECK HUGÓ WALDEMAR VEGYÉSZ LOUGHTONBAN (ESSEX). A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 20-ika. A nyers anyagokat, mint pl. kókuszdiórostokat, újabb időben matraczok és bútorok kitömésére használják, de azok rövid használat után elveszítik rugalmasságukat, lapossá és keménnyé válnak és ennélfogva csak ott jönnek alkalmazásba, a hol a költség szerepet játszik, pl. kaszárnyák, hajók és szegényházak számára való matraczoknál. Az én eljárásom szerint kezelt rostok ellenben rúgalmasak. nedvesség folytán nem változnak meg, szagtalanok és aránylag olcsók. A göndörített lószőr négyszer olyan drága, mint a jelen találmány tárgyát tevő helyettesítője és az olcsóbb minőségűek, melyek legnagyobbrészt göndörített disznó-, tehén- és borjuszőrből állnak, sokkal kevésbbé rugalmasak és rövid használat után, különösen ha megnedvesednek, kellemetlen szagot terjesztenek. Növényi rostokat, pl. kókuszdió, vagy agave-rostokat, mely utóbbiak Mexican-Fibres» név alatt kaphatók a kereskedésben, tízszer annyi vízzel, melyhez alkálit pl. marónátront adtunk, kb. egy órán át forralunk vagy közel a forráshoz melegítünk. A kókuszdió-rostokhoz olyan vizet használok, mely 1 /a —1 °/0 marónátront tartalmaz, az agave-rostokhoz pedig olyat, melyben 2—4% NaCH van. A rostokat azután előbb meleg azután hideg vízzel mossuk, megfestjük (pl. feketére a szokásos módon akképpen, hogy vasoxydoldattal páczoljuk és csersavtartalmú anyagokkal és kék berzsenfával kezeljük) és szárítjuk. Szárítás után a rostokat valamely gyantának spirituszban való oldatával kezeljük, erre a czélra előnyös az olyan oldat, melynél egy rész schellak öt rész magasfokú borszeszben van oldva, hogy a rostok egymáshoz való ragadása elkerültessék. Ezen oldathoz adhatunk valamely festőanyagot pl. borszeszben oldható nigrosint. A rostokat ezután a rájuk tapadó oldat legnagyobb részétől megszabadítjuk (pl. czentrifugálás által), azután szárítjuk és pedig, ha fonni vagy szőni kell azokat, hidegben, ha pedig párnaanyag gyanánt használtatnak, akkor melegben. Az első esetben a rostok egyenesek maradnak, a második esetben göndörödnek és matráczok, bútorok stb. számára kitűnő és rugalmas anyagot adnak. SZABADALMI IGÉNY. Rugalmas, nedves állapotban is változatlanul és szagtalan maradó mesterséges
